Regisztáció

Vauban: egy ökovárosrész mint megvalósult álom

Takács-Sánta András |

[Az alábbi szöveg háttéranyag a Kisközösségi Program keretein belül készülő Kiútikönyvhöz. Szerzői Groó Zita és munkatársai. A Kiútikönyvről további információk: www.kiskozossegek.hu/kiutikonyv ]

Talán álmodni sem mertek arról az elhagyott francia katonai barakkba beköltöző lakásfoglalók, hogy egyszer majd a világ egyik legzöldebb városának legzöldebb kerületében fognak lakni, ahol öreg és fiatal, gazdag és szegény él egymás mellett békében, fenntarthatóan. Vagy talán pont hogy mertek álmodni, ezért jött létre Vauban, Nyugat-Európa egyik legfenntarthatóbb városrésze. Amikor 1992-ben a francia katonák kivonultak a németországi Freiburg város melletti katonai bázisról, a hátramaradt épületek üresen, kihasználatlanul álltak. Boszniai menekültek, alternatív életmódú fiatalok, szegény sorsú emberek költöztek be, nagyrészt illegálisan. Freiburg városa megvásárolta a területet a szövetségiektől. A város vezetősége le akarta bontatni az egykori bázist, ám a heves tiltakozások eredményeképp húsz épületből négyet megkaptak az itt élő, ekkorra már egy szervezetbe tömörülő alacsony jövedelmű lakók, hatot pedig a diákok. A cél ekkor az volt, hogy minél gazdaságosabb lakhatást biztosítsanak, egymást segítve. A szociális lakásépítést főképp banki hitelekből finanszírozták, a Tudományok Minisztériuma (Wissenschafts Ministerium) támogatta a diákok lakásainak felújítását, illetve a projekttel szimpatizáló magánhitelezőknek is volt szerepük az anyagi feltételek megteremtésében.

Ám a szociális projektben résztvevő karizmatikus emberek, környezetvédelmi aktivisták és elkötelezett építészek még további lehetőségeket is láttak Vaubanban. Segítségükkel kialakult az ökováros-koncepció, amelynek fő céljai közé tartozott a munka- és lakóhelyek egyensúlya, a társadalmi csoportok sokszínűsége, az autómentesség, az alacsony energiafelhasználás, az ökologikus építőanyagok használata, a változatos épületek, valamint a család- és gyermekbarát környezet (óvoda és általános iskola, közösségi terek, sok zöldterület). Az elképzelés megvalósításához megalakult a Forum Vauban, amelynek mind a hét alapító tagja jelentős személyi kölcsönt vett fel. A városvezetéssel együttműködve alakították ki a projektet, amelyhez több forrásból is (pl. Európai Unió, Német Környezetvédelmi Alapítvány) kaptak anyagi támogatást.

A még üresen álló épületeket különböző projektek karolták fel. Például külön egyesület alakult azért, hogy pénzt gyűjtsön egy központi helyen álló épület közösségi házzá alakítására. A város vezetősége először el akarta adni azt a területet, amin az épület állt, ám végül lemondott erről, és átadta az épületet az egyesületnek, sőt, még az átépítést is részben finanszírozta. Sok lakos járult hozzá magánadományokkal is, hogy létrejöjjön a központi épület, amelyben megnyílt az első kocsma is. Majd a Forum Vauban kiharcolta, hogy az épület előtti teret piactérként hasznosítsák. A legtöbb fennmaradó területet a város értékesítette. Egy túlságosan profitérdekelt svájci befektető ellen a lakók felemelték a hangjukat, és kinyilvánították beleszólási igényüket abba, hogy milyen befektetők jöhetnek a kerületbe. A városvezetés beleegyezett, hogy az öt versenyző cég közül egyet a vaubaniak jelöljenek.

Sok hasonlóképp sikeres projekteknek köszönhetően mára mintegy 5000 lakos él Vaubanban, és kb. 600 munkahely létesült a 38 hektáros területen.

A régi kaszárnyaépületeket hőszigetelték, az új épületek mindegyike ökologikus építőanyagokból készült, energiafogyasztásuk alacsony. A Wohnen und Arbeiten egy többlakásos alacsony energiájú – vagyis energiát alig igénylő – ház, amely fenntarthatósági modellként szolgál. Benne vákuumcsövek vezetik el a mellékhelyiségekből a szerves hulladékot, amiből főzésre használt biogázt termelnek. A kerületen belül 92 alacsony energiájú ház épült. Itt található a „Nap-városrész” is, amelyhez 100 ház tartozik. Ez az egyik első olyan lakóközösség, amelyik több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. A napelemek segítségével termelt villamos áram fölöslegét eladják a városnak. Egy faaprítékos kogenerációs erőművet is csatlakoztattak a kerülethez 2002-ben.

A háztartásból származó szürkevizet membránfiltereken keresztül baktériumok segítségével szűrik, és egy erre kialakított rendszer szivárogtatja a talajba. Ahogy az egész megyében, Vaubanban is törvényileg kötelező a szennyvíz és az esővíz különválasztása, így utóbbi nem kerülhet a csatornákba elkerülendő a túlzott csatornaterhelést. Az esővizet a talajba igyekeznek vezetni a víz számára átjárható felületek, áteresztő burkolatok kialakításával. Létezik egy csapadék-beszivárogtató rendszer is: nyílt, gyakran füvesített vagy kavicsos árkok, illetve csatornák vezetik el a vizet az utak mellől, és torkollnak bele a közeli patakba. Az árkok aljzata úgy van kialakítva, hogy belőlük sok víz a talajvízbe szivárogjon, ezáltal csökkentve a patakba befolyó vízmennyiséget. Továbbá az a szabály, hogy akinek lapostetője van, annak azt be kell füvesítenie, így az éves csapadékmennyiség mintegy 80%-a a tetőn marad, és onnan párolog el.

A kerületen belül szinte kizárólag gyalog vagy biciklivel közlekednek. Vaubant Freiburggal villamosvonal köti össze, amelynek megállója minden háztól gyalogosan könnyen elérhető. 2009-ben a lakosok 70%-ának nem volt saját kocsija, többségük akkor szabadult meg tőle, amikor ideköltözött. Az úgynevezett filtered permeability koncepció megvalósításával kiszűrik az autókat: a legtöbb utca zsákutca, ám a gyalogosok és a kerékpárosok számára átjárható. Az utcán nincs parkolóhely, autók csak gyalogos sebességgel haladhatnak át, ha szállítanak valamit. A parkolók a kerület szélén helyezkednek el, ami visszaszorítja a rövid távra történő autóhasználatot. Vaubanban minden lakáshoz kötelező parkolóhely vásárlása, aminek ára akár 18-22 ezer euró között is mozoghat. Ezt az összeget a többlakásos házak tulajdonosai gyakran magas bérleti díj kiszabásával próbálják behozni. Amennyiben viszont nyilatkoznak a lakók, illetve a tulajdonosok, hogy nincs kocsijuk, és befizetnek egyszeri 3700 eurót, mentesülnek e kötelezettség alól. Minden háztartásnak évente újra nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e autóval.

Vaubanban a kezdetektől fogva léteznek ún. építőközösségek, amelyek nem egyszer co-housing tömörülések. Magánszemélyek, illetve családok fognak össze, akik minden esetben egy saját maguk által tervezett és kialakított házba költöznek be. Vagyis itt elsősorban a jövőbeni lakosok állnak elő egy projektötlettel, nem pedig a befektető és az építész, ahogy az manapság megszokott. Az ötlet megvalósításához azonban szakmai segítség kell. Amikor nem akad szakember a csoporton belül, szükség van egy projektvezetőre, aki jogi és finanszírozási téren tanácsot tud adni. Továbbá ő segédkezik a gyakran szokatlan és újszerű ötletek megvalósítását elvállaló építész megkeresésében is. Az építészek itt kevésbé élhetnek a szabad tervezés lehetőségével – másfelől viszont a lakóknak nagyobb a szerepük saját otthonuk kialakításában. A közös építkezés sokszor megalapozza a jószomszédi viszonyt. A lakók ismerik, segítik és támogatják egymást, de mindezek mellett lehetőségük van a visszavonulásra is. Az épületek akadálymentesítettek, hogy a lakók még idősebb korukban is itt tudjanak élni.

A közösségi szolidaritás működik néhány olyan szomszédcsoport esetében is, amelyek tagjai nem építkeztek közösen. Rendszeres találkozókat, programokat tartanak, mindemellett belső telefonláncuk is van, és segítik egymást baj esetén is. A csoport tagjai legalább egy emberrel vannak napi kapcsolatban, hogy a másik hogyléte felől érdeklődjenek.

Vauban nemcsak arra jó példa, hogy miként lehet egy városrész ökológiai és szociális szempontból is mintaértékű, hanem arra is, hogy alulról indult kezdeményezések milyen jelentős és tartós változásokat képesek elérni.

Források: www.vauban.de

www.tue.nl/fileadmin/content/onderzoek/Eindhoven_Energy_Institute_EEI/EnergyDays/Serie_1_2008_2010/2010_02_11/Frey_Part3-1.pdf

www.tue.nl/fileadmin/content/onderzoek/Eindhoven_Energy_Institute_EEI/EnergyDays/Serie_1_2008_2010/2010_02_11/Frey_Part4.pdf

http://sustainablecitiescollective.com/david-thorpe/229316/words-most-successful-model-sustainable-urban-development

http://en.wikipedia.org/wiki/Vauban,_Freiburg

www.vauban-im-bild.de/infos_vauban/baugruppen.php

www.nuernberg.de/internet/wohnen/gemeinschaftliche_wohnformen.html

www.buergerbau.de/bauen-in-gemeinschaft/bauen-in-gemeinschaft

www.xn--kmmerer-vauban-gsb.de/gruppen-im-vauban.html

www.genova-freiburg.de

www.autofrei-verein.de

www.hydrology.uni-freiburg.de/forsch/regenwasservauban/Regenwasserprojekt_Vauban_Endbericht_Final.pdf

képek forrása: 1. http://www.voxeurop.eu 2. http://www.dac.dk 3. http://www.naturconcept-eco.de

Hozzászólások

warnew |

"Benne vákuumcsövek vezetik el a mellékhelyiségekből a szerves hulladékot, amiből főzésre használt biogázt termelnek."

Ez most akkor hogyan is van?

maszatos tintahal |

Gondolom ez annyi, hogy nem vízöblítéses vagy pottyantós, hanem vákuum csöves az elvezetés. Nem újdonság ez, a vécé része nagyon régóta létezik (az összes repülőn ilyen van pl.). Itt annyit tettek hozzá, hogy a végén a tartályból nem kidobják az összegyűlt cuccot, hanem biogázt termelnek vele, ami szintén nem újdonság - pl. nagyüzemi szennyvíztisztítókban szinte mindenhol használják.

Amúgy nagyon alapos munkát végeztetek, és nagyon jó a kezdeményezés is, gratula mindenkinek, aki részt vett benne. :)

Hozzászólok

A szöveg formázásához markdownt használhatsz.
  • {{kw}}