Regisztáció

Paks vobiscum? - A konferencia rövid összefoglalója

felician |

Két hete közzétettük a Paks vobiscum? konferencia meghívóját, amelyben olvashatók voltak a felvezetett kérdések a paksi atomerőmű-bővítés kapcsán. A konferencia lezajlott, s a jelenlevők beszámolója szerint igen színvonalas beszélgetésnek lehetett tanúja, aki elment. Az alábbiakban közöljük a szervezők által kibocsátott összefoglalót.

Paks vobiscum?

  • összefoglaló

A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről rendezett konferenciát az ELTE Humánökológia Szak 2013 december 13-án a Párbeszéd Házában, Sólyom László elnökletével. A tanácskozás előadói a jogász, a közgazdász, a teológus, az energiapolitikus, a külpolitikai illetve környezetgazdálkodási szakember szempontjai szerint vizsgálták minden idők legdrágább magyarországi beruházásának várható hatásait, költségeit és szükségességét.[1]

Az elhangzottakat az alábbiakban foglalhatjuk össze.

  1. A beruházás nagyságrendje és az atomerőművek jelentős környezeti kockázata – amit újabban a fukushimai katasztrófa és annak máig beláthatatlan következményei bizonyítanak – indokolják, hogy az ezzel kapcsolatos döntést széleskörű társadalmi és tudományos vita előzze meg. Ennek elemi feltétele, hogy a vállalkozás megítélése szempontjából perdöntő, közérdekű adatok hozzáférhetővé váljanak.

  2. Az országgyűlés 2009-ben elvi hozzájárulását az atomerőmű bővítésének előkészítéséhez adta. Az előkészítés mindenekelőtt a tervek gazdaságossági, nemzetbiztonsági stb. szempontból történő alapos vizsgálatát jelenti, továbbá a közvélemény tájékoztatását és figyelembe vételét. E nélkül súlyos felelőtlenség, a megfelelő jogi alapok nélkül pedig törvénysértő minden állami kötelezettség-vállalás a megvalósításra nézve.

  3. Az úgynevezett fejlett országokban ma már alig épülnek atomerőművek. A kormányok és a közvélemény elutasító magatartását részben a rendkívüli finanszírozási igények, részben a nukleáris balesetek kezelhetetlensége okozza. A leállított atomerőművek és elhasznált fűtőelemek sugárzása több tízezer éven keresztül veszélyezteti a földi életet. Sokan úgy tartják, hogy ez a felelősség a jövő nemzedékekkel szemben vállalhatatlan. Rövid távon pedig nem csak az ország energiabiztonságát, de lakóinak életét is a legnagyobb mértékben veszélyezteti, ha az áramtermelés fele egyetlen létesítményben összpontosul, amely háborús helyzetben vagy terrorcselekményekkel szemben különösen sebezhető, sérülése pedig atomtámadással egyenértékű katasztrófát okozhat.

  4. Az atomenergia korántsem olcsó. Az erőmű létesítésének költségei a lehetséges energetikai beruházások közül éppenséggel a legmagasabbak – olcsónak csak az erőmű „leírása” után (amikor létesítés költségei már kamatostul megtérültek) előállított áram mondható. A paksi bővítés mintegy 3000 milliárd forintra tervezett költségeinek gazdaságos megtérülése csak a mai európai energiaáraknál több mint kétszerte magasabb árszint mellett lehetséges. Ilyen beruházásra üzleti befektető csak állami garancia mellett vállalkozik. A fogyasztót ugyancsak jelentős ártámogatásban kellene részesíteni, mivel a létesítés időszakában a beruházás költségei ugrásszerűen megemelik az áram árát. Ez a kettős teher azonban veszélyeztetné a költségvetés nehezen elért egyensúlyát.

  5. A beruházás kivételes nagyságrendje miatt atomerőmű építésnél a szükséges tőke költségét tartják a legkényesebb tényezőnek. Magyarországon az OECD prognózisa szerint az erőmű-építés várható fajlagos költségei a régióban a legmagasabbak, ugyanakkor - a magyarországi befektetések kockázatainak kedvezőtlen megítélése miatt - a pénzpiaci felár is a mi esetünkben volna a legmagasabb. Ezek a számítások nem támasztják alá, hogy ha a közép-keleteurópai térségben új atomerőmű épül, azt Magyarországra telepítsék. (Egyedül a pénzpiaci kockázati felár évente 81md Ft-al tenné drágábbá a magyar beruházást pl. egy cseh alternatívánál.)

  6. Világszerte megfigyelhető, hogy az új atomerőművek a régieknél minden esetben drágábban épülnek. Ennek oka elsősorban a szigorodó biztonsági követelményekben rejlik. Ugyanakkor a gáz-, nap- és szélerőművek létesítési költségei folyamatosan csökkennek. A megújuló forrásokra támaszkodó energiatermelés hatékonyságának és világpiaci részesedésének gyors növekedését a jövőben is biztosítja, hogy a kutatási-fejlesztési források legnagyobb része ma már a „zöld” szektorba áramlik. Lemaradásunk ezen a téren a jövőre nézve szomorú következményekkel járhat, ha az energetikai fejlesztések fedezetét felemészti a paksi építkezés.

  7. Ha a tervezett erőművet orosz beruházó építené is, a vállalkozás meghitelezett költségeit a kamatos kamatokkal, valamint a pénzügyi és kivitelezői kockázatok egy jelentős részét a megrendelőnek, azaz a magyar államnak kell viselnie. Eltekintve attól a hatalmas tehertől, amelyet ez a magyar költségvetésre ró évtizedeken át, nemzetbiztonsági szempontból is kifogásolható az ország energetikai és gazdasági kiszolgáltatása egyetlen külhatalomnak. Míg az Oroszországból érkező kőolaj és a földgáz szükség esetén elvben legalább kiváltható más forrásokkal, az atomerőmű esetében függőségünk a technológia tulajdonosától maradéktalan. Az orosz partner együttműködése minden téren nélkülözhetetlenné és pótolhatatlanná válik, a nyersanyagellátástól a szervizelésen és hibaelhárításon át a kiégett fűtőelemek elszállításáig.

  8. A széndioxid kibocsátás csökkentésére vállalt kötelezettségeinek Magyarország új atomerőmű üzembe helyezése nélkül is eleget tehet. Politikai akarat kérdése, hogy a dekarbonizáció lehetséges útjai közül melyiket válasszuk. Több alternatív forgatókönyv a megoldást a jelenleg legdinamikusabban fejlődő terület, a megújuló források gyors bővítésében látja, kiegészítve ezt az igen jó hatásfokú kapcsolt hő+áramtermelő gázerőművekkel (amelyek fejlesztésére alkalmat adna az elavult hazai hagyományos erőművek elodázhatatlan felújítása). Sajnos, Magyarország a nap- szél-, geotermikus és biomassza-erőművek terén messze elmaradt az Európai Unió átlagától, és a kedvező hazai adottságok mindeddig kiaknázatlanok.

  9. Az energiapolitika legvitatottabb kérdése a várható energiaigény, ezen belül az elektromos áramigény megítélése. A különféle prognózisok összevetése alapján valószínűsíthető, hogy belátható időtávon belül az áramigény lényegesen nem változik, mert az ésszerű takarékosságban rejlő tartalékokat ellensúlyozni fogja az elektromosság térhódítása más energianemek rovására, különösen a közlekedésben. Az igények változatlan színvonalú kielégítése azonban alacsonyabb termelési volumen mellett is lehetséges lesz, amennyiben az áramszállítás, rendszer-szabályozás és a felhasználás (pl. épület-energetika) terén következetesen élünk a hatékonyság javításának kínálkozó lehetőségeivel. Ez mindenesetre olcsóbb és környezetkímélőbb megoldás volna, költségfedezetét azonban elviszi az atomerőmű építése.

  10. Az Európai Unió jelentős lépéseket tett a fenntartható energiagazdálkodás felé vezető úton, ami mellett Magyarország eddig csak szóban kötelezte el magát. Az átállás a megújuló forrásokra, a hálózatok korszerűsítése, a kötöttpályás tömegközlekedés rekonstrukciója, az épület-energetikai fejlesztések, energiatakarékos termékek és szolgáltatások támogatása stb. jelentős állami szerepvállalást igényelnek. A környezetkímélő életmód elterjedése azonban – valamint a környezetbarát törekvések sikere a politikában – elképzelhetetlen a közgondolkodás átalakulása nélkül. Az örömtelen pazarlás rendszerét, a pazarlásra ösztönző, majd azt kiszolgáló gazdasági-politikai intézményeket lassan mindenütt felváltja az emberhez méltó élet kulturális és természeti feltételeit védelmező szemlélet, amely az élet minőségét többé nem a javak mennyiségével méri. Ezt a lassan, de megállíthatatlanul zajló változást számításba kell vennie és ösztönöznie kell a korszerű energia- és környezetpolitikának.

A konferencia résztvevői nagyra értékelték a BME Nukleáris Technikai Intézet vezetőjének mint az atomerőmű építés mellett elkötelezett szakember-csoport képviselőjének a tanácskozáson kinyilvánított készségét a párbeszédre. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez fordulnak, kérve, hogy a tudós testület biztosítson semleges fórumot a nyilvános vitához, melynek tárgya a lehető legnagyobb mértékben érinti a nemzet jövőjét.




UPDATE: Az ELTE Humánökológia Szakának honlapján hozzáférhető az előadások összefoglalója, letölthetők a vetített anyagok, és az előadásokról készült videofelvételek is megtekinthetők.



[1] Előadóink: Béres Tamás (Evangélikus Hittudományi Egyetem), Deák András György (Külügyi Intézet), Feiler József (REC), Felsmann Balázs (Corvinus Egyetem), Fülöp Sándor (a jövő nemzedékek volt országgyűlési biztosa), Kaderják Péter (Corvinus Egyetem), Munkácsy Béla (ELTE), Perger András (Energia Klub).

Hozzászólások

Zoli |

Azért ez így elég egyoldalúnak tűnik. Meghívtak csomó embert, aki elmondta, hogy ez így (szerinte) drága és különbenis indokolatlan. Hol a meghirdetett párbeszéd?

Fanni |

A konferencián is felmerült ez a kérdés. A szervezők válasza az volt, hogy a másik oldal ("a bővítés jó és szükséges"), mivel milliós reklámkampányokat költenek rá, illetve hivatalos kormányzati anyagokban is szerepel, már igencsak sok teret kapott, míg a fenti kérdéseket feszegető kisebbség csak most, egy egy napos konferencián szólalhatott fel, ahova ráadásul a meghívott médiumok is csak kis számban jöttek el. Ez tehát a paksi bővítést kritikus, illetve tudományos szemmel vizsgáló kisebbség tanácskozása volt. A kívánt folytatás pedig a szöveg végén olvasható: "A konferencia résztvevői nagyra értékelték a BME Nukleáris Technikai Intézet vezetőjének mint az atomerőmű építés mellett elkötelezett szakember-csoport képviselőjének a tanácskozáson kinyilvánított készségét a párbeszédre. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez fordulnak, kérve, hogy a tudós testület biztosítson semleges fórumot a nyilvános vitához, melynek tárgya a lehető legnagyobb mértékben érinti a nemzet jövőjét."

pampalini |

Pont ez az. Az árampiaci, szakami vélemény sehol nem jelenik meg. Ez így demagóg, és egyoldalú. Senki sem említi a szolgáltatás biztonságot, szolgáltatás színvonalat. Volt legalább egy árva villamosmérnök meghívva? A költségelemzés szerintem így hibás. Megtérülés számítást én sehol nem látok. Nem vitás, hogy párbeszéd kell, de ez így nonszensz. Ez nem párbeszéd.

Mr. Bluesman |

A nemzetközi megközelítésmód sokat változott ám az elmúlt 10-20 évben, tekintve, hogy az eddigi koncepció (hogy majd a villamosmérnök megoldja) csúfos kudarcba fulladt - lásd globális környezeti válság, illetve szégyenletesen alacsony rendszerhatékonyság. Ma már sokkal komplexebb megközelítésre van szükség - amit különben jobb helyeken, például Norvégiában évek óta művelnek is. Az Osloi Egyetemen nem átallanak szociológusokat bevonni az energiatervezésbe és annak egyetemi szintű oktatásába... A költségelemzést leginkább azért nem lehet látni sehol a médiában, mert a koncepció az, hogy próbáljuk elhallgatni, elsumákolni ezt a problémát. De - ahogyan tudom - ezeken a honlapokon nemsokára elérhetők lesznek a számítások - amiket különben élvonalbeli, az energetikával évtizedek óta a legmagasabb szinten foglalkozó közgazdászok készítettek.

Most kezdődik az igazi párbeszéd! Eddig csak az egyik felet hallgathattuk :-((

|

1-10. Nem kell Paks2 De mivel a 3000 milliárdból visszaosztanak 300-600 milliárdot!, azoknak, akiknek ez -nem csurran-cseppen- befolyik, azoknak tűzön-vízen, akár emberéleteken keresztül is kell! Ennyi, nem több, nem kevesebb.

The Jolly Roger |

Én is jelen voltam a konferencián és egyáltalán nem volt demagóg. Egyébként ha minden igaz a Greenpeace oldalán fenn lesz az egész anyag, s így hamarosan youtube-on is. Remélem az MTA felveszi a kesztyűt olyan kereteket biztosít ahol lehet értelmes diskurzust lehet folytatni és mindenki megelégedésére szolgál. Egyébként meg egy mezei villamosmérnök azért kevés lenne a dologhoz, és szerintem pont hogy egész magas szakmai színvonal volt tetten érhető, mindemellett szükség van arra is hogy lelkiismeretes felkészültség mellett a lehető legsokszínűbb véleménykomplex kerülhessen a nyilvánosság elé. Az előttem szóló kedves névtelen lényegre törő hozzászólása viszont tényleg az internet egyik jellemző überszínvonalú gyöngyszeme. Az előadáson elhangzik, hogy ilyen beruházásnál számolnak korrupciós kockázattal ami legalább 10%-ot tesz ki, bár ez szerintem ebben az esetben több is lehet. Ezt tudomásul kell venni és a helyén kezelni. De hogy a kérdés ennyi lenne és nem több azt erősen vitatnám. Egy atomerőmű sokkal szerteágazóbb hatásmechanizmust fejt ki jelenlétével, semhogy financiális kategóriákkal megragadható lenne. Vagy mi is ehhez mérten megpróbálunk körültekintően fogalmazni vagy ne csodálkozzunk hogy felsőbb szinten sincs értelmes párbeszéd.

felician |

Ez az állásfoglalás valóban markáns, de én sem gondolom, hogy nonszensz. Vagy ha igen, akkor az ellenkező előjelű nonszensz habosítása folyt eddig minden fórumon.
Azt gondolom, nagyon jó, hogy van egy ilyen referenciaálláspont, amely kikristályosítva tartalmazza a legfontosabb aggályokat, és ehhez képest lehet akkor közös nevezőt keresni. Ez nem demagógia. Az másmilyen.

pampalini |

Az egy rossz érv, hogy eddig nem adtak teret a fenti szempontoknak. Fontos, hogy ezek megleneljenek, sőt, fontos hogy érvényesüljenek. Ezt senki ne vonta kétségbe. De az, hogy eddig csak a mérnöki érv jelent meg a párbeszédben, arra a válasz nem az, hogy most jelenken meg a "másikd oldal", és csak az. . Ha tényleg párbeszédet akar itt bárki, akkor tessék meghívni a fenti embereken túl mondjuk egy EMFESZ ügyeletest.(ui ez az egész kérdés "74 szakma" aspektusban létezik, amelyből keveset láttam a fenti beszámolóban, Tisztelem azokat, akik a fenti kérdésekkel foglalkoznak, sőt becsülöm. Szerintem a probléma itt az, hogy ez így egyoldalú. Most abba nem is mennék bele, hogy a mai megújuló energiának nevezett szektor az miért "gazdaságos". Dobálózhatunk német, meg norvég példákkal. Ó, ez könyű. Annyi olajból én is nagyképűen költenék mindenre. De a világ nem így működik. A német helyzet meg nagyon zöld, de beláthatlan hibákat generál. Olyan dologról folyik itt a vita, ami sokkal nagyobb kaliberű, mint egy ilyen hobbi fórum. Igen, meg kell jelenjenek ebben a döntséhozásban az okos érvek. Figyelembe kell venni őket. De, és hangsúlyzom, hogy DE ez egy stratégiai kérdés. Ha a megújuló energia forrásokra helyezzük a hangsúlyt, számolt valaki ezzel a kockázattal? (hogy ide soroljam: a világ gyártói (napelem, szélerőmű) továbbra is Afrikában rajkáj le a szemetüket. A TE SZEMETEDET IS. Marha egyszerű, ezért olcsó. Nincs hulladékkezelési költség. ) A tényleges értéken vett gyártási költsége ezeknek a technológiáknak egész más. Számos olyan kérdést tudnék sorolni, amit itten elbagatelizálunk, pedig a kérdéskör része. Az egész azért demagóg, és nonszensz, mert egy ilyen vállakozás sokkal szakmaibb kell legyen. Nem vitatom a fenti állításokat, de nincs vele szembe állítva semmi, csak egy meg nem épített erőmű alátámasztatlan vélt költségei (egy saját számítást végigtolva mai értéken 19 ft körül lesz 1 mw előállítási költsége. Szerintem.. Azért nem 20, mert 19....). Ez így most direkt sarkított vélemény. Szándékosan provokatív. Azonban a becslések, a pénzügyi érvek egy része az tipikus nagyotmondó, és tömegvonzó fogások. tudom, hogy ennek a politikának szüksége van ilyen ügyes fogásokra. Sőt, hasznosabb lenne, hogy jobban megjelenne ez a fajta gondolkodásmód a napi életünkben. Azonban a tárgyban jelzett téma ilyetén kitárgyalása olyan távolt van a PÁRBESZÉDtől...

felician |

Oké, én helyt adok a kritikádnak. Remélem, az illetékesekhez is eljut majd.

Ugyanakkor, mivel a konferencián és az összefoglalóban is egyértelműen deklarálva volt és van a valós párbeszéd igénye és szándéka, én nem érzem, hogy ezzel most nagyon komoly gond lenne. Szerintem jó az, hogy mindkét fél egy letisztázott ellenállásponthoz igazodva tud felkészülni egy tisztességes párbeszédre, és ez most teremtett egy ilyen tisztázatot a bővítésellenes oldal részéről is.

Komoly gond és súlyos igazad akkor lesz, ha továbbra is párhuzamos monológok formájában fog zajlani a "vita". Az tényleg baj volna.

Még annyit, hogy ami a szakmaiságot illeti:

1.: Várjuk meg a videókat, amelyek nyilván nem zanzásított tőmondatok formájában fogják tartalmazni az elhangzottakat. Bizonyos szakmaiságot majd azokon lehet számon kérni, nem egy összefoglalón. 2.: Egy ilyen ügyben ne csak az elektromérnöki és nukleáris mérnöki szakmaiságot tekintsük szakmaiságnak. Helyes, ha a környezetvédelmi, biztonságpolitikai, etikusi stb. szakmaiság is arányosan hallathatja a hangját. Ez most ezzel - reméljük - érdemben elkezdődött.

Köszi az észrevételeidet!

Üdv f

The Jolly Roger |

Reflexió Pampalinire

Én úgy látom, alapvetően hibás az az állítás mely szerint a Paks Vobiscum konferencia egyoldalúan mutatta volna be az adott problémahalmazt. Összesen 9 meghívott előadó mellett más szakterületeken otthonosan mozgó és - talán nem véletlenül - nagy tekintélynek örvendő személyek (Sólyom László, Lányi András, Aszódi Attila, stb) jelenlétében és hozzászólásai mellett zajlott a konferencia. Ezek közül Aszódi Attila jelezte is számos ellenvetését az elhangzottakkal kapcsolatban. Számos oldal véleménye elhangzott, hogy nem mindenkié azt meg mindenki tudja és ennek megfelelően értékel.

Ennek a konferenciának az egyik nagyon értékes tanulsága és eredménye, hogy a diskurzust szélesebb körben is folytatni szükséges melynek a Magyar Tudományos Akadémia vélhetően és remélhetőleg teret fog biztosítani. Erre egyébként már Fanni is felhívta a figyelmet, ha esetleg valakinek elkerülte volna a figyelmét. Mindezek fényében a legkevésbé sem tűnik értelmes gondolatnak egyoldalúnak, demagógnak és nonszensznek nevezni az egészet. Mindenki tisztában van azzal, hogy a szükséges társadalmi diskurzusnak ez csak a kezdete és nem a vége. Így ez ellen ilyen hangon kikelni teljesen felesleges.

Miközben a tisztelt kritikus az egyébként folyamatban lévő diskurzus kiszélesítése mellett döngeti a nyitott kapukat, bevisz egy jobbost a "hobbifórumnak". Én úgy vélem, hogy egy olyan kérdés kezelésében, melynek érintettjei első körben Magyarország, szélesebb kontextusban egész Európa sőt akár más kontinensek még akár meg sem született lakói közül kerülnek ki, szükség van arra, hogy fórumo(ka)t találjunk, ahol megosztjuk egymással véleményünket. Az eddig itt megszólaltak közül valószínűleg senki nem képzeli azt, hogy itt fog eldőlni egy ilyen kérdés, de azt kétségbe vonni, hogy erre ilyen szinten is szükség van, több mint modortalanság, az az erről való beszélgetés értelmének elítélése.

Az, hogy a vonatkozó becslések milyen pontosak, azt ítélje meg az, aki kellő felkészültség mellett képes vitába szállni a konkrétumokkal, melyek az elhangzottak részletekbe menő kritikáját igényli. Egy ilyen fórumon ez nem lehetséges és nem is szükséges. Itt alapvetések, figyelemfelhívások, összegzések kifejezésére van lehetőség, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az érintettek értesüljenek a fejleményekről, ha már az egyébként erre hivatott állami és kereskedelmi médiumok elégtelenre vizsgáznak feladatuk elvégzésében.

Pampalini kifejti álláspontját a megújulókkal kapcsolatban is, konkrétumok helyett éppen úgy egymásra dobálva kritikájának egyes pontjait, mint melyet fennebb az összefoglalóban nehezményez. Ez így tényleg nem párbeszéd. Ahhoz kölcsönös és nem klisészerű tisztelet kifejezése szükséges, mely valóságos, jóindulatú, nem pedig szándékosan provokatív hozzászólásokban érhető majd tetten.

maszatos tintahal |

Kezd kicsit a személyeskedés felé menni a vita, próbáljuk ezt elkerülni! Nem gondolom, hogy Pamapalini szándékosan sértő lett volna, van úgy, hogy az ember felidegesíti magát egy cikken vagy kommenten (hogy ez miért lehet, azt lásd itt).

Abban teljesen egyetértek Pampalinivel, hogy a konferencia felhozatala elég egyoldalú volt. Az nem párbeszéd, hogy a zöldek összeülnek, és elmondják, hogy szerintük miért rossz a paksi bővítés. Ugyanígy az sem az, ha az atompárti mérnökök és közgazdászok ülnek le, és mondják el, hogy ez milyen olcsó és biztonságos technológia.

Ugyanakkor látni kell azt is, hogy Magyarországon ez volt az első olyan konferencia, ahol az atomot ellenzők elmondhatták és összefoglalhatták a véleményüket, érveiket. Ahhoz, hogy a jövőben érdemi vita folyhasson, szerintem ez elengedhetetlen volt. A párbeszéd igényét pedig egyértelműen kifejezték (ellentétben a másik oldallal), és ez szerintem mindenképpen biztató kezdet. Reméljük tényleg lesz is belőle valami! :)

The Jolly Roger |

Szerintem egy vitában általában nem csak két oldal létezik, jelen esetben pedig biztos hogy nem. Az, hogy gazdasági, energetikai, erkölcsi értelemben jelenleg nem támogatható a paksi bővítés az a konferencia konklúziójának tekinthető és nem annak a vélt tulajdonságának, hogy egyoldalú. A kérdés számos oldalról megméretett melyek egy irányba konkludáltak és további oldalak figyelembe vételére van elengedhetetlen szükség. A kétpólusú szemlélet jelen esetben sem túl produktív.

Én sem feltételezem, hogy Pampalini szándékosan sértő. Mellesleg szándéktalanul se legyünk azok. Egyébként számomra biztos nem az, mindössze annyit kívántam megjegyezni, hogy modortalan. És felhívtam ennek következményeire a figyelmet. És nem is személyeskedtem, nem szidtam senki felmenőjét, nem mondtam hogy hülye vagy fiam. A tényszerű megállapítások sérthetik valaki érzékenységét, ez lehet igen kellemetlen, viszont ha valaki a nagyközönség elé lép, számítson arra, hogy lehet hogy nem mindenkinek fog tetszeni amit mond. Én is óvnám a Viridist attól, hogy otromba személyeskedéssé fajuljon a fenntarthatóság égető problémáinak a tárgyalása és ettől nem is félek igazán, figyelünk annyira egymásra, hogy ez ne következzen be. Viszont a szépelgő vállveregetés ideje már lejárt. Kíméletlenül rá kell mutassunk hibákra, tisztelettel, határozottan és soha nem elzárkózva a megoldások keresésétől. És ez sosem a másik személyének megítélése, hanem az adott probléma mélyfúrása során keletkezett sújtólég időnkénti fellobbanása. Tekintsünk így rá! :)

Zoli |

De pont az egyoldalúség miatt nem tekinthető konklúziónak, hogy nem támogatható. Innen, az összefoglalóból az látszik, hogy egy oldal kinevezte ezt párbeszédnek, aztán odament és azt mondta, hogy nem támogatható. Szerinte.

The Jolly Roger |

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az az egy oldal több oldal. Vegyük már észre hogy nem két oldal létezik összesen. Igen, még hiányzanak más oldalak is. A párbeszéd egy elhibázott szó, azaz rosszul hirdették meg. Ez egy konferencia volt. A párbeszéd az meg olyan mint mikor leülök valakivel egy sörre. Ez nem ilyen volt. De ettől még nem szabad a szőnyeg alá söpörni. Mellesleg ha ez egy valódi párbeszéd előszobája lesz akkor megint csak tisztelhető és tisztelendő dolog. Belekötünk a menyasszony ruháján egy apró szakadásba aztán emiatt elküldjük az egészet a fenébe. Na ez tényleg egyoldalú.

maszatos tintahal |

Roger, olyan értelemben tényleg nem volt egyoldalú a konferencia, ahogy te érted, vagyis tényleg sok szakterület képviselői voltak jelen, ami mindenképpen előrelépés az eddigi mérnök-közgazdász tengelyhez képest. Ezt szerintem nem is vitatta senki.

Az egyoldalúságot olyan szempontból értettük (én legalábbis biztosan), hogy csak bővítés ellenzői jelentek meg az előadók között. Minden szakterületről lehet hívni olyan embereket, akik ellene érvelnek, de olyanokat is, akik mellette. Ebből a szempontból igenis egyoldalú volt a konferencia, ami mindenképpen hiba. Erre viszont a te érvelésed szerint kíméletlenül rá kell mutatni, hiszen a szépelgő vállveregetés ideje lejárt :) Tudod, ha nagyközönség elé állsz, erre számíthatsz ;)

Ez szerintem elég fontos kritika a konferencia hitelességének szempontjából, amit a tudomásul kéne venni, és javítani rajta. Szerintem a szervezőkben erre meg lesz a hajlandóság, mint ahogy ki is nyilvánították az igényt a párbeszédre, innentől majd az idő eldönti, hogy ténylegesen mi lesz belőle. A fenébe meg aztán tényleg senki nem küldte el az egészet. :)

Zoli |

Amit tintahal mond.

The Jolly Roger |

Szerintem az, ha valaki valamit okkal vagy oktalanul nonszensznek, vagy demagógnak nevez az a fenébe elküldés egy formája. Ez nálam elég ahhoz, hogy egy ilyen fontos témánál felemeljem a hangom és megvédjem ami szerintem arra érdemes.

Én tudom, hogy miképpen értettétek az egyoldalúságot, arra szerettem volna rámutatni, hogy az voltaképpen nem egyetlen oldal. Ha valamit nézel pl a jobb oldaláról egy bizonyos pontról akkor azt látod ott van egy valami. Ha elfordítod már csak néhány fokkal rájöhetsz, hogy amögött számtalan egyéb dolog is rejlik... Ha messziről nézek valamit akkor kicsi és nem túl számos, ha közel megyek meg kiderül hogy hát azért itt több minden van amit érdemes figyelembe venni. Ezen a szinten egyoldalúnak nevezni ezt szerintem túlságosan alacsony felbontású vizsgálata a kérdésnek. Jelen esetben, improduktív is és félrevezető, túlságos summázata az egésznek.

Az is érdekes, hogy akik tényleg ott voltak a konferencián, nem mondták hogy egyoldalú. Talán a beszámolóval nem stimmel valami.

A hibát a párbeszéd elmaradása jelenti, hogy ugye nem a címről szólt a történet. Ez tényleg súlyos hiba, ne keltsük a párbeszéd látszatát ott ahol nincs. Ez egyébként számomra nem is a meghívott előadók konklúzióinak egy irányba mutatásában érhető tetten, hanem a konferencia szerkezeti felépítésében. Jóval több időt kell hagyni tényleges beszélgetésre, ha tetszik ha nem, sokkal több alkalmat kell szentelni egy ilyen kérdésnek, ha tényleg az a célunk, hogy a valami elmozdulás történjen.

Egyébként a konferencián előre nem tervezetten, ha jól emlékszem a meghívott előadók vagy moderátorok valamelyike szólásra kérte fel Aszódi Attilát aki ugyan nem 25 perces időkeretben de elmondhatta a véleményét. Emellett felszólalt egy ősarc, saját bevallása szerint az erőmű korábbi biztonságtechnikai munkatársa aki szintén a bővítés mellett foglalt állást, mi több az atomenergiát a jövő zálogának nevezte. Ő is beszélt x percig. Volt olyan előadó aki nem ment bele ökológiai kérdésekbe, sőt érezhető volt, hogy csak azért nem támogatja mert szerinte egy nagy fölösleges pénznyelde az egész. Szóval olyan vélemények is előkerültek melyek konklúziói más irányba mutattak mint a mainstream.

Vajon ha lesz egy minden igényt kielégítő társadalmi párbeszéd, és az ott elhangzottak konklúziói majd ennek a konferenciának a pro 10 kontra 90%-os eloszlását fogják megismételni vagy esetleg 70-30 -at, majd ott is felugráltok, hogy jaj hát ez nagyon egyoldalú és a föld alól is kell szerezni valakit mert a vélt egyensúlyi helyzetet elő kell állítani? A végtelenségig lehetne fokozni a meghívottak számát. Most itt ennyire futotta, bízunk abban, hogy lesz még ez másképp is.

Természetesen saját magamra is értem azt, hogy a vállveregetések ideje lejárt, mi több, el is várom a jelenlévőktől, hogy kíméletlenül mutassunk rá egymás gyenge pontjaira ezzel megőrizve a fórum tisztaságát és erősítve magát az ügyet, egymást pedig kiképezve arra, hogy mások előtt is okosan fogalmazzuk meg bármilyen érveinket. Hidd el Tintahal egy percig sem aggódom ha valaki nekem támad sőt tulajdonképpen azért vagyok itt. :) Legyen ez egy kicsit a Szellemi Harcosok Klubja, ha már a rendeset nem alakítjuk meg. :)

Egyébként lassan szerintem érdemes és lenne a jövő felé elmozdulni. Egyoldalú vagy sem, ami történt megtörtént. Ami engem ennél már sokkal jobban érdekel, hogy miképpen is nézne ki ma Magyarországon egy igazi társadalmi párbeszéd? Jó ha az MTA szervezi? Hány embert kell meghívni az egyik vagy a másik oldalról? Mennyi oldal van itt egyáltalán? Mennyi időre lesz szüksége egy felszólalónak? Mennyi lesz a hozzászólásokra fordított idő? Mennyire hagyjuk az egyszeri konferenciaturistákat felszólalni? Talán először ilyen kérdésekben kell megnyugtató választ találni...asszem ez a kérdés egy külön posztot is megérne. Mit gondoltok?

maszatos tintahal |

Szerintem viszont a durva felbontásnak is igencsak van létjogosultsága, mivel egy atomerőművet lehet felépíteni, avagy nem, de köztes megoldás nemigen van. Hülyén is nézne ki, ha úgy döntenének, hogy csak egy kicsit építsük fel, esetleg egy kicsit ne építsük fel. Persze a döntés mögött nagyon sok szakterület még több szakemberének érvei, személyes preferenciák, értékrendek húzódnak, és nagyon széleskörű és sokoldalú döntési folyamat kell, hogy végbemenjen. De végső soron a döntésnél mindenki vagy az igen vagy a nem mellett teszi le a voksát.

Az egyoldalúság ott érhető tetten, hogy olyan előadókat hívunk egy konferenciára, akikről előre lehet tudni, hogy a mi véleményünket fogják megerősíteni, hiszen korábban számtalan fórumon, interjúban kifejtették már az álláspontjukat. És ez nem azon múlik, hogy mennyi időt hagyunk a kérdésekre, hanem a tematika összeállításán, hogy szándékosan úgy állítjuk össze az előadásokat, hogy egy előre eltervezett konklúzió felé tartsanak.

Ezzel nincsen semmi baj, ha az a célunk, hogy az ellenzőknek teremtsünk egy fórumot. Csak ne nevezzük széleskörű párbeszédnek, mert az tényleg demagóg, még akkor is, ha (egyébként dicsérendő módon) felkértek egy támogatót, hogy reagáljon. Erre rámutatni, szerintem nem egyenlő a teljes elutasítással, bár lehet, hogy Pampalini így értette, az ő nevében nem tudok nyilatkozni.

De én is azt gondolom, hogy inkább a jövő felé érdemes koncentrálni. A konferencia lezajlott, az előadók és a szervezők alapján biztos vagyok benne, hogy színvonalas is volt.

A széles körű társadalmi párbeszédre mindenképpen szükség van a kérdésben. Szerintem ez mindenképpen lassú folyamat kellene, hogy legyen, nem egy, és nem két további konferenciát kéne szervezni a témában. Abban sem vagyok biztos, hogy a konferencia, mint forma önmagában elég lenne-e. Mindenképpen szükség lenne kerekasztal beszélgetésekre, magasabb és helyi szinten is, széleskörű (és elfogulatlan) tanulmányok készítésére stb. Jelenjen meg a médiában is, a kérdés súlyának megfelelően, és korrekten bemutatva az érveket és ellenérveket. Nem tudok róla, hogy külföldön zajlott-e már hasonló társadalmi párbeszéd (akár más témában is), és ha igen, akkor hogyan, de mindenképpen érdemes lenne utánanézni, és adaptálni a magyar viszonyokra és a konkrét témakörre úgy, hogy működőképes legyen.

Szerintem ez jóval több, mint egy posztot is megérne :)

The Jolly Roger |

Az, hogy valamit milyen felbontásban vizsgálok mindig eszköz egy kérdés eldöntésében. A dolog súlyára való tekintettel a téma legaprólékosabb feldolgozása indokolt, ebben talán egyetértünk. A végső következtetés szerintem nem értelmezhető a felbontás egy speciális eseteként, de tőlem tekintheted annak. Erről amúgy egy régi ivócimborám gyakori mondása jut eszembe: "A világban minden 50-50% - vagy bekövetkezik, vagy nem." Hát lehet éppen így is tekinteni a dolgokat, csak éppen értelme semmi nincs. Akkor inkább a verejtékes, nagyfelbontású analízis.Ilyenformán magam mögött hagyom ez eddigi párbeszéd további kritikáját és a jövőre koncentrálok. A konstruktivitás ideje köszönt így reggel.. :)

Mioka |

Nem fair dolog, ha a halálos műtétre váró beteg felett latinul beszélő professzorok vitatkoznak...nagyon megalázó ez az egész helyzet a laikus közvéleménynek, és éppen ideje volt, hogy végre egy fórumon a beteg érdekeit kezdték el képviselni. Remélhetőleg lesznek olyan szakemberek is , akik majd a beteg érdekeit képviselik.

maszatos tintahal |

Hát azt hiszem kicsit elbeszélünk egymás mellett, de nem baj. Abban biztosan egyetértünk, hogy a párbeszédre szükség van, és ez a konferencia egy jó kiindulás lehet hozzá. Kíváncsian várom a folytatást.

maszatos tintahal |

http://index.hu/belfold/2014/01/11/oroszok_bovithetik_paksot/

Siethetnének egy kicsit a tudós urak a szervezéssel, mert lassan megépül az erőmű...

Hozzászólok

A szöveg formázásához markdownt használhatsz.
  • {{kw}}