Regisztáció

A faktoid hatalma

felician |

„– Akkor hát hol létezik a múlt, ha egyáltalán létezik?” – kérdezi O’Brien Orwell 1984 c. regényében, s kisvártatva meg is adja a választ: ”Az emlékezetben. Akkor rendben van. Mi, a Párt uralunk minden feljegyzést, s mi uraljuk az emberek emlékezetét is. Tehát uraljuk a múltat. Igaz?

Ezek a mondatok rémlettek föl bennem, mikor először olvastam a faktoidokról A tudomány határai című kiváló ismeretelméleti könyvecskében (fiatal magyar tudományfilozófusok tollából), s ráébredtem, hogy ezek bizony komoly hatalommal bíró, világformáló memetikai entitások. A faktoidok áltények. A faktoid az, amiről mindenki tudja, hogy az úgy van, közben pedig nem.

Mindenki tudja például, hogy a spenót egészséges, mert tele van vassal, igaz? Nyilván nem véletlenül töltötték belénk módszeresen kis korunkban, s Popeye alkotói sem random tették meg épp a spenótot erőnövelő csodaszernek. Pedig ez nem igaz, a spenót vastartalma átlagos. Na jó, valójában mostanára már felkapott témává vált ennek a tévhitnek a leleplezése: ha beírjuk a keresőbe, hogy „spenót vas”, sorban a leleplező cikkek jönnek föl. Ismert a legenda története is: egy német tudós a XIX. század végén publikálta a spenót tápelemösszetételét, ám a nyomtatás során egy tizedesvessző arrébb került, így 3,50 mg/100g helyett 35,0 mg/100g formában jelent meg a vastartalom. Jóval kevesebben tudják azonban (magam is csak most tudtam meg), hogy itt egy régi faktoidon élősködő szuperfaktoiddal állunk szemben (melyet az angolszász irodalom SPIDER-nek /Spinach, Popeye, Iron, Decimal Error Story/ nevez). A lényeg, hogy maga a leleplező magyarázat sem igaz! Mike Sutton kriminológus mutatta ki, hogy a tizedesvessző-sztori mögött nem áll bizonyító dokumentum. Bár az urbanlegends.hu beszámol a duplacsavarról, a gugli a „spenót Sutton” keresőszavakra még mindig az „Eladó spenót Süttőn” találattal tér vissza elsőként nekünk magyaroknak, így a szuperfaktoid kényelmesen tarthatja magát. :) (Na de a spenót ettől még egyébként nagyon egészséges, csak nem a vas miatt.)

Vannak ugyanakkor jóval borúsabb példák is. Mindenki tudja, hogy a középkori emberek (élükön természetesen az egyházzal) azt gondolták, hogy a föld lapos, s Kolumbusznak úgy kellett győzködnie a kortársait, hogy eresszék már útnak Indiába nyugat felé. Úgy emlékszem, ez még az 1492 – A paradicsom meghódítása filmben is megjelenő toposz. Noha ezt a modern mítoszt is sok helyen cáfolja már a netes irodalom, makacsul él a köztudatban, s nem egyszer hallottam már személyesen is, ahogyan nagyon okos emberek nagyon okosan szemléltetik e példával, hogy bezzeg mekkorát fejlődött a világ a régen óta. Pedig a középkor minden kicsit is művelt emberfője (így az egyháziak is) gömbölyűnek gondolta és mondta a földet, mivel annak gömb alakja könnyen bizonyítható volt az ókortól kezdve. A különösen izgalmas tényező a sztoriban az, hogy remekül kimutatható (163. oldal), és követhető kultúrtörténetileg, hogy hogyan vált XIX. századi vallásellenes szerzők egyház-savazó fikcióiból és kritikátlan átvételeiből (horribile dictu tudatos történelemhamisító propagandájából) a mai napig viruló áltény a felvilágosodás nagyobb dicsőségére. Valószínűleg annak a kornak a közhangulatában (is) fontosabbnak bizonyult az örömteli beszólás lehetősége, mint az igazságnak való utánanézés.

Vegyük észre, hogy itt nem csupán városi legendákról van szó, amelyekről bárki – ha belegondol – megsejtheti, hogy voltaképpen gyenge lábakon állnak. A faktoidok olyannyira a Mátrix részei, hogy jobbára eszünkbe sem jut megkérdőjelezni őket. Nem egy még a tankönyvek kanonizált világképében is polgárjogot nyert. Karthágót például nem szórták be sóval a rómaiak, Napóleon nem volt kistermetű, Dugovics Titusz nem valós személy. A felvilágosodás szemléletmódja egyébként meglepően sok áltény magját hintette el a középkorral kapcsolatban, már a „sötét középkor” kifejezés is e kor kétes szüleménye. Nem csak a korabeli egyház tudományellenessége eltévedt közhely például (ld. megintcsak ITT a 104. oldalon), de erényövek és vasszűzek sem léteztek (mind XIX. századi műtermék). A vikingek nem hordtak szarvat a sisakjukon.

Sőt a kínai nagy fal sem látszik az űrből! (Legalábbis nem jobban, mint más emberi létesítmények.)

(Láss még ízes példákat faktoidokra ITT)

Az egyik fontos kérdés, amely itt fölmerül, hogy miért hittük el a faktoidokat, s miért tartjuk életben őket saját felhőtlen elhívésünk és okos arccal történő továbbmondások által? Azért van ez, mert a hétköznapi igazság egyik legfontosabb kritériuma számunkra az, hogy több, egymástól független forrás is megerősíti-e az illető állítást, köztük személyesen megbízhatónak ismert forrásokkal. Semmi saját utánanézés, semmi popperi cáfolhatósági kritérium, semmi egyéb. Kevesen gondolnák, de még az természettudományban sincs ez alapvetően másképp. A biológusok túlnyomó többsége például soha nem látott riboszómát, nem ő maga kutatta ki, hogy ez létezik, és nem ő állapította meg, hogy ez végzi a sejtben a fehérjeszintézist. Egyszerűen csak elhitte más tudósoknak, akiket megbízhatónak ismert, és akik egymástól függetlenül is egybehangzóan állították (akár indirekt közlések révén), hogy a riboszóma márpedig létezik, és dolgozik. Ennyi elég a biológusok többségének, és nem szaladgálnak személyesen reprodukálni az ide vágó vizsgálatokat. Ettől még persze a tudomány eredményesen dolgozik a tudósok fejében élő gondolati karámok alkotta paradigmák mentén – meddig is? Amíg a hatályos gondolati keretrendszerben meg nem magyarázható anomáliákat nem észlel, és ettől válságba nem jut. Ekkor születnek (nem kevés ellenállástól és anyázástól övezve) az új paradigmák. Ugyanúgy, mint a tudóspalánták: ha valaki sokszor és sok helyről hall valamit, azt előbb utóbb elhiszi. Az élet bármely területén. Ez alapvető, és voltaképpen egészséges emberi sajátságunk. Így az az információs tér uralja a világot, amelyet saját magunk építgetünk egymás számára (illetve olykor ügyes manipulálók a többiek számára). És ez mindaddig kielégítően is működik, amíg megoldhatatlannak tűnő rendellenességeket nem kezdünk észlelni a világ mindeddig megnyugtatóan ketyegő működésében…

És akkor hogy jön mindez a környezetvédelemhez? Hát úgy, hogy társadalmainkat elsősorban olyan a kollektív alapmeggyőződések tartják elzárva a globális természeti és társadalmi krízisre adott megfelelő válaszoktól, amelyek a faktoidokhoz hasonló módon, minden gyanú felett állóan uralják egy (még) kritikus többség világban való tájékozódását. Alapmeggyőződések, melyeknek mögékérdezni többségünknek eszébe sem jut. Például

  • hogy a fogyasztói társadalom embere úgyse képes megváltozni.
  • hogy a változtatás képessége a politikusok és gazdasági főszereplők kezében van.
  • hogy ipari mezőgazdaság nélkül éhen halnánk.
  • hogy amiben élünk, az egy általános fejlettség, tehát ha változtatunk a trendeken, az visszalépés (sötét középkorba, barlangba, fára – ízlés szerint), ami vállalhatatlan.
  • hogy az ősember különben is nyomorúságosan tengődött csak, nem úgy, mint mi.
  • hogy a technika révén előbb-utóbb úrrá lehetünk minden társadalmi problémán.
  • hogy demokrácia van (legalább nyugaton).

Tudtok még?

Ezért aztán nem mindegy, kimondjuk-e, leírjuk-e, éljük-e, tanítjuk-e eleget (persze hiteles helyzetekben és megbízható személyként!) mindazokat a gondolatokat, melyek miatt és melyek révén változtatni akarunk a világon. Csak ez kezdheti ki a meghaladott meggyőződések egyeduralmát, s emelhet a közgondolkodás ringjébe új, konstruktívabb gondolatokat és szemléletet.



képek forrása: 1. 4.bp.blogspot.com 2. telp.com 3. images.huffingtonpost.com

Hozzászólások

|

Nem árt azonban, ha valamivel alá is támasztod a megkérdőjeleznivalót. Valóban nem halunk éhen? Kiszámoltad? Vagy hogy melyik a faktoid?

Izom Tibor |

Khm. szóval: "vagy hogyan dől el melyik a faktoid?"

felician |

:) Igen, ezt a fölvetést vártam is. Köszi a megjegyzést! Szándékosan nem írtam a felsoroltakra hogy EZEK FAKTOIDOK, csak hogy sokak fejében faktoidokhoz hasonló módon léteznek ezek a nézetek. Provokatív célzattal mégsem határoltam el a kettőt jobban. :P Kérdésedre válaszolva: Az, hogy NEM halunk éhen ipari mg nélkül, biztosan nem faktoid, mert kevesen gondolják így. Legrosszabb esetben is csak egy tévedés, ami mellett néhányan kardoskodnak - szemben az árral. Az ellenkezője viszont, miszerint éhen halunk ipari mg nélkül - ha nem is biztosan faktoid, sokkal közelebb áll hozzá, mivel nagyon sokan olyan igazságként kezelik, mintha a gravitációról volna szó, és hoppácska: alig valaki kéri ám rajtuk számon, hogy kiszámolták-e előzőleg! ;)

The Jolly Roger |

Az éhen halást itt nagyvonalúan használjuk/ják. Az ember rendkívül sok nélkülözést kibír, sokkal többet mint az egyszeri fogyasztó gondolná. Főleg kibírná a fölösleges hülyeségek nélkülözését. Az éhenhalás rémét szerintem pont azok vetik be akik valami módon érdekeltek az ipari mezőgazdaságban akár mint fogyasztók. Nem az ipart szeretné senki anullálni, mindössze olyan (értelmes) keretek közé szorítani, hogy még hosszú hosszú ideig otthont adhasson ez a bolygó nekünk. Ehhez az kell, hogy megőrizzük a biológiai diverzitást, ugyanis bármilyen meglepő ez sokak számára ez teszi lehetővé azt hogy létezzünk egyáltalán.

Ettől az "éhenhalástól" általában azok rettegnek a legjobban akik képtelenek lennének lemondani a rendszeres fölösleges fogyasztásukról. Én azt hiszem ha ezt megszüntetnénk vagy radikálisan csökkentenénk azzal minden zöld szellemiségű ember elégedett lenne kezdeti lépésként.

IzomTibi kérdésfeltevése nem érthető. A faktoid az első bekezdés utolsó mondatában definiálódik.

Koopac |

Az éhenhalástól azért a világ fejlettebb részén nagyon-nagyon messze vagyunk. Igazából az ipari mezőgazdaság megszűnése-átalakulása a mindennapi desszertünket és a kóla-csipsz-olcsóhús triót fenyegetné leginkább.

twentydigitcombination |

Nagyon jó írás. Annyit tennék hozzá, hogy - és erről terveztem/ tervezek is írni egyszer vmi - hogy nem csak ezek a kollektív alapmeggyőződések tartják elzárva az embereket globális természeti és társadalmi krízisre adott megfelelő válaszoktól. Nézegetem néha az egyes ismerőseim által facebookon like-olt/megosztott különféle "alternatív" "hír"portálokat (Szabadon ébredők és hasonlók pl.), és csak bámulok, hogy tudnak így keveredni valós ökológiai-társadalmi-gazdasági problémák a legvadabb chemtrail/HAARP/ufó/szabadkőművesek/új világrend/nemtudommilyen vásári ezotérián alapuló összeesküvés-elméletekkel... A zajban elvész a valódi információ, és ha mondjuk te vagy a fiatal Racionális Rezső, aki a cikkben felsorolt pontok szerinti paradigmában nőtt fel, a sok összeesküvéselmélet-szerű zagyvaság elidegeníthet attól, hogy rendszerkritikusan gondolkodj.

És a hivatalos magyar sajtó sem sokkal jobb, sokszor felületes, provinciális (tisztelet a kivételnek.) hadd idézzem Kisértet nevű, az energiaválságról író blogger véleményét: "A második ok abban rejlik, hogy a magyar sajtóban a helyzet még rosszabb. A sajtó – és nemcsak a kormány által ellenőrzött része – rendkívül provinciális és szakszerűtlen. Ha pedig véletlenül felbukkan egy-egy megalapozott nézet, általában két tényező azonnal lerontja a hatását. Az egyik az, hogy gyakran kirekesztő vagy jobb esetben csak alig érthető nézetekkel keverednek, a másik pedig az, hogy olyan médiumokban jelennek meg, amelyek emblematikus szerzői és írásai embertelenek és ízléstelenek. Bogár László cikkei a Bayer Zsolt nevével fémjelzett Magyar Hírlapban, sűrűn teletűzdelve a magyarság szakrális léttalapzatáról folytatott elmélkedésekkel e jelenség iskolapéldáit nyújtják." http://kissertet.blogspot.hu/search?updated-max=2012-12-25T11:26:00%2B01:00&max-results=7&start=35&by-date=false

twentydigitcombination |

Úgy teljes, hogy idézzem a gondolatmenet első felét is - ha valaki már olyan jól leírta: "Az első ok az, hogy a tömegtájékoztatás sehol a világon nem igyekszik vagy egyáltalán nem is képes a válság okait feltárni. Ennek pedig az a következménye, hogy tévesen értelmezi a jelenlegi helyzetet, és rendre téves prognózisokat közöl. Elég végigolvasni, 2008 óta hányszor hirdették megbecsült nyugat-európai politikusok és az ő nyomukban a legtekintélyesebb európai lapok diadalmasan a pénzügyi és gazdasági válság végét – és tévedtek mindannyiszor."

biloba |

Hát ez nagyon jó téma, szuper írás! Ha jól belegondolok, az összes vallás és istenkép is faktoid. Remélem, ezzel most jó sok embert megsértettem. De azt gondolom, hogy a világ sokkal bonyolultabb annál, mint amit a háromdimenziós agyunkkal fel tudunk fogni valaha is. Ahhoz, hogy mégis élni tudjunk benne, modelleket gyártunk, amik meg tudják magyarázni azt, amit a világból felfogunk, megtapasztalunk. Ezek a modellek nem fogják leírni soha a teljes világot, tehát egy más nézőpontból, vagy az egészre nézve sosem lesznek igazak. De mivel az én általam befogadható világrészt jól leírják, számomra és a hozzám hasonlók számára igazak. Így nekünk nem faktoidok.

Verita |

@twentydigitcombination: Teljesen egyet értek azzal, amit az összeesküvéselméletekről írtál. Sajnos néhány témánál tényleg nagyon nehéz különválasztani ezeket az elméleteket a valós problémától, nehezebb hiteles forrásokat találni.

Verita |

@biloba: a vallások szerintem nem tartoznak a faktoidok közé, mert a hittételeket nem lehet bizonyítani. A modellek viszont tényleg fontosak a dolgok leegyszerűsítéséhez, befogadásához.

twentydigitcombination |

@Verita és Biloba: a vallás szerintem sem faktoid, hiszen nem is cél a hittételek bizonyítása. Kivételt jelenthet mondjuk Amerikában a Bibliát teljesen szó szerint értelmezők mozgalma. Viszont morális szemlélettel, tanítással számos vallás segíthet egy ökologikusabb szemlélet meghonosításában, hiszen olyan erényeket helyeznek előtérbe, mint mértékletesség, erőszakmentesség, amelyek tökéletesen rímelnek az ökológiai gondolatra... (most nagyon fennkölt voltam:) ) Íme 14 környezetvédelmi mozgalom a legkülönfélébb vallásokból kiindulva: http://www.huffingtonpost.com/2014/04/22/religious-environmental-organization_n_5185400.html és magyar példaként itt van pl.: http://www.teremtesvedelem.hu/ vagy ugye a Krisna-völgyről pont múltkor írtam.

twentydigitcombination |

Viszont nagyon veszélyes faktoidok szerintem még a következők: - a szabad piac mindent megold, ha hagyjuk érvényesülni; - további (nagyarányú) gazdasági növekedés lehetséges, szükséges és kívánatos; - a globális felmelegedés nem létezik, az csak a "zöld lobbi" ideológiája (természetesen minden jövőre vonatkozó konkrét előrejelzéssel eredendően szkeptikus vagyok, ilyen komplex rendszerek pontos működését senki nem ismerheti, de azt állítani, hogy nincs semmi probléma, az hazugság. Az ilyen témával foglalkozó cikkek alatti kommentek között viszont döbbenetesen gyakori ez a nézet...); - és egy aktualitás: könnyen megszabadulhatunk az orosz energiahordozó-függőségtől az amerikai palagáz importjával, hiszen nekik úgyis sok száz évre elegendő van a föld alatt, és nemcsak, hogy technikailag megvalósítható, de olcsó is lenne mindez...

felician |

@twentydigitcombination: Köszi! A szabad piac, és a növekedés tényleg faktoid-gyanúsak, a klímaszkepszist és olcsó "zöld-lobbizást" stb. viszont annak ellenére sem sorolnám ide, hogy magam is káros és leküzdendő tévedéseknek tarom őket. A faktoid mindig erős többségi vélemény, ezek meg azért - tapasztalatom szerint nem azok. Megannyi hagymázas baromságban hisznek emberek igen erősen, ettől azonban még nem automatikusan faktoid a nézet.

@biloba: én sem tartom faktoidnak a vallási tanokat. Mindenki régóta pontosan tudja, hogy a világon széles embertömegek követnek más vallást, mint "a mienk", és ha sokan meg is vannak győződve róla, hogy az általuk követett út az, amelyet leginkább érdemes követni (nyilván - valószínűleg te is így vagy a magad világképével), ez sosem az a fajta általános, gyanútlan tényként kezelés, mint amilyenek a faktoidok ellenőrizhető állításait övezhetik (ahogy azt twentydigitcombination és verita is leírta). Ide tartozhat még, hogy a vallások életében (legalábbis a történelmi keresztény egyházakról ez tudható) a kételkedés ismert és "elfogadott" dolog a lelkivezetői gyakorlatban olyan értelemben, ahogy mondjuk az orvos is "elfogadja" és komolyan veszi a betegséget, miközben persze igyekszik azt megoldani, meghaladni. A faktoidok esetében ilyesmi ugye fel sem merül, értelmezhetetlen is volna.

Örülök a diskurzusnak by the way! :)

felician |

@twentydigitcombination: Hogy a magyar és világsajtó képtelen értelmesen kezelni a környezetvédelem kérdését elvi szinten, az lehet, de egyrészt szerintem nem teszi feleslegessé sőt kifejezetten fontossá teszi, hogy akik képesek azt normálisan kezelni (pl. mi), azok hallassák a hangjukat. És ezt éppen tesszük is, ami szuper. Persze egyébként gondolom, a bogárlászlóisták is pontosan így gondolják magukról. :)
Szerintem nincs más esély, mint feltűrni a ruha ujját, és nekiállni a masszának, bízva abban, hogy végső soron a bölcsebb lesz az erősebb kovász.

A másik pedig, ami számomra ide kívánkozik, az annak a képnek az üzenete, amelyet a viridis a facebookon postolt a minap. ;)

twentydigitcombination |

@feilcian: Mellesleg úgy gondolom, a szabad piac rövid távon, megfelelő szintű verseny ÉS korlátlan (vagy az érintett időtávra nézve folyamatos és stabil) alapanyag- és erőforrás-ellátás esetén valóban nagyon hatékony megoldás. A gond a hosszabb távval és a többi felsorolt tényező hiányával van. Szóval annak nem örülnék, ha a ma esti pizzámat csak az Állami Pizzaellátó Vállalattól rendelhetném:-)

felician |

@twentydigitcombination: Most miért? Megtanulhatnál saját magad pizzát sütni. Ha pedig nem megy, marad az ÁPV. Ez egy másfajta gazdasági progresszió alapjait vethetné meg! :)

twentydigitcombination |

@felician :-) Ami a "bogárlászlóistákat" illeti, biztos így van, amit írtál, de én most leginkább arról gondoltam, hogy ő, mármint BL például ír a végtelen növekedés képtelenségéről mainstream napilapban - ami jó dolog is lehetne, de leöntve mindezt egy nagy adag "háttérhatalommal" és más konteóval azt az olvasót is elidegeníti, aki amúgy elgondolkodna ezen. Meg ugye könnyebb rendszerkritikus gondolkodásra bírni azokat, akik alapból meg vannak győződve arról, hogy a mostani globalizálódott világrend a gonosz műve, nemzetellenes, stb, stb. és esetleg - némiképp perverz módon - kifejezetten akarják annak összeomlását. De ha valakinek nincs ilyen alapállása, és mondjuk nem tekinti feltétlenül minden ízében rossznak a globális kapitalizmus jelenlegi működését és egyúttal élvezi annak előnyeit (hiszen én is épp ezt teszem azzal, hogy a laptopon ezt gépelem) annak más üzenetekre van szüksége a szemléletváltáshoz. És persze vannak azért olyan mainstream lapok is, amelyek színvonalasan foglalkoznak ilyen kérdésekkel, a Guardian szerintem ilyen pl. És persze, feltűrni a ruha ujját.:)

felician |

Háh! Újabb faktoid! :) És persze, hogy megint a középkorról!

http://index.hu/tudomany/til/2016/06/24/az_elso_ejszaka_joga_sosem_letezett/

Hozzászólok

A szöveg formázásához markdownt használhatsz.
  • {{kw}}