Regisztáció

Mindennapi tippek egy Földbarát élethez

felician |


A gyerekek a középiskolába már úgy érkeznek, hogy teljesen tudatában vannak: a környezettel bajban vagyunk, és tenni kellene valamit. Megoldási javaslataikban azonban többnyire megállnak a szelektív hulladékgyűjtés, a csöpögő csap megjavítása és az energiatakarékos izzók nagy hármasánál. Egyesek még említik a környezetbarát technológiák fontosságát, de hát ezek kifejlesztése még nem az ő feladatuk. A fogyasztói társadalom megvetett eretneksége, a fogyasztáscsökkentés általában természetesen nem szerepel megoldási javaslataik között...

Tanítványaimnak évek óta gyűjtögetek, ollózgatok egy listát azokról az életvezetési alternatívákról, ha jobban tetszik, öko-tippekről, amelyekkel hétköznapi emberként mi is hozzájárulhatunk a fenntartható élet megvalósításához, és túlmutatnak a csöpögő csapon. Ezt most közzéteszem. Elég hosszú, de biztosan nem teljes. Hálás volnék, ha nem csak továbbosztanátok mindenfelé ;) hanem sikerülne együtt továbbfejleszteni. Kérem, hogy alul, a kommenteknél írjátok le, mit hiányoltok, milyen egyéb tippetek van, mi elhibázott, mit kellene még, mit nem kellene kövérítéssel kiemelni, egyáltalán: mitől lehetne még jobb.

Köszönöm előre is!

(Rengeteg forrásomtól elnézést kérek, hogy nem jelölöm őket. Számukat se tudom.)

A közlekedési lábnyom csökkentése

• Gyalogolj!
Kerékpározz! (Rollerezz, görkorizz…)
Inkább tömegközlekedési eszközökkel (autóbusz, villamos, metró, stb.) utazz, mint autóval!
• A repülőgépek nagyon sok energiát fogyasztanak, és sok légszennyező anyagot termelnek. Ha megválaszthatod, olyan úti célt és közlekedési módot válassz, amelyhez nem kell repülőre ülnöd. Legjobb a vonat. (Annál már csak a kerékpár vagy a séta jobb.;)
• Ha autóval utaztok, tervezzétek meg ésszerűen az utat még a városban is, hogy ne fogyjon feleslegesen a benzin! Ezzel kevesebb szennyezőanyag jut a levegőbe, és olcsóbb is lesz az autózás.
• Ha autóval visznek az iskolába, vigyétek el a környéken lakó gyerekeket is! Szervezzétek meg a közös fuvarozást! (Nézz utána a telekocsi mozgalomnak!)
• Az autó kerekeit mindig az előírás szerint pumpáljátok fel! A lapos gumik miatt többet fogyaszt az autó.
• Vezess lassabban, ezzel is csökken az autó fogyasztása, és biztonságosabb is! (90 km/h sebességnél 10%-kal kevesebbet fogyaszt az autó, mint ha 100-al menne)
• Tartsd csukva a kocsi ablakát, ha nincs túl meleg. A nyitott ablak rontja az autó légellenállását, ezért az energiát veszít.
• Ha fél percnél hosszabb időre megállsz, kapcsold le a motort!
• Tankolj egyszerre kevesebbet! Könnyebb lesz az autó, kevesebbet fogyaszt majd!
• Lefelé ne lifttel menj! (sőt, akár fölfelé se…)

A vízfogyasztási lábnyom csökkentése

Általános tanácsok:

Gyűjtsd össze az esővizet, ezzel locsolhatod a kertben a növényeket, a füvet, öblítheted a WC-t!
• Ne folyasd addig a csapot, amíg elég hideg, vagy elég meleg víz folyik belőle! Inkább tarts egy palack csapvizet a hűtőben. (A hűtőnek is jobb, ha tele van.)
• Javítsd meg a csapot, ha csöpög!
• Ne slaggal takarítsd a teraszt, a járdát, stb.!

A szabadban:

• Minél kevesebbszer locsolj (csak amennyit szükséges)!
• Inkább locsolókannát használj és ne gumitömlőt (slagot)!
• A nap hűvösebb részében (este vagy kora hajnalban) locsolj! Így a párolgási veszteség kisebb.
• Ne locsolj, ha nagyon szeles az idő!
• Hagyd egy kicsit magasabbra nőni a füvet, mert így árnyékolja a talajt és a gyökereket!
Alkalmazz mulcsot (talajtakarást)! Legjobb a szalma. Lassabban szárad a talaj, így öntözővizet spórolsz, és a növénynek is kiegyensúlyozottabb hozzáférése lesz a vízhez. A talajéletnek is kedvez, a gyomokat is fékezi.

A fürdőszobában:

Legtöbbször zuhanyozz fürdés helyett!
• Alacsonyra tedd a zuhanyrózsát, vagy fogd a kezedbe, így kevesebb víz folyik mellé!
• A zuhanyozás ne tartson 5 percnél tovább! Mindezzel vizet és energiát egyaránt megtakarítasz!
• A használt papírzsebkendőt a szemetesbe dobd, a WC-ben egy öblítésre kb. 10-20 liter víz folyik le!
• Készíts „vízféket” a WC tartályokba, így kevesebb víz fog fogyni! Egy műanyag palackot töltsetek meg vízzel, zárjátok le, és tegyétek bele a víztartályba!
• Zárd el a csapot, amíg a fogadat mosod!
• A mosógépet mindig teljesen töltsd fel ruhákkal. Válogasd szét a fehér és színes ruhákat!
• Csak a legmakacsabb szennyeződések ellen használj mosóport! Ne dőlj be a reklámoknak! Az általános szennyes (átizzadt póló, zokni stb.) nagyon kevés mosószerrel vagy mosószódával, sőt akár egyszerű vizes öblítéssel is megtisztul! A mosószóda a vízkőképződés ellen is hatásos!
• A fürdővizet hasznosítsd újra, töltsd bele a mosógépbe, használd WC-öblítésre!
• Szerelj levegőadagolót (víztakarékos perlátor) a csapokra, zuhanyfejekre otthon. Így kevesebb vízzel is elérhető ugyanolyan mosó hatás.
• Folyékonyszappan-adagolókra szerelj habosítót (vagy eleve ilyet szerezz be), így nem fogtok feleslegesen sok szappant nyomni a kezetekre (és juttatni a vízbe aztán).
Ha meg tudod oldani, használj alomszéket! (itt olvashatsz róla) A talajerő-utánpótlás (trágyázás) legtermészetesebb módja is ezzel valósítható meg.

A konyhában:

• Mosogatáskor félig töltsd vízzel a mosogatót, ebben öblítsd az edényeket!
Ne mosogass folyóvízzel!
• A gyümölcsöt tálban, vagy a mosogatóban mosd meg, ne folyó vízben!
• A gyümölcs-zöldségmosáshoz használt vizet használd öntözésre!
• Teafőzésnél csak annyi vizet forralj föl, amennyit meg is iszol.
• A zöldségeket kevés vízben párold meg!
• Igyál csapvizet ásványvíz helyett! Az állni hagyott csapvízből kiszellőzik a klór.
• Használj fedőt, így nem kell utántölteni az elforrt vizet!
• Étkezés után töröld ki a tányérod kenyérrel. Később szennyeződik majd el a mosogatóvíz, így ritkábban kell cserélni.

Élelmiszer-fogyasztási lábnyom csökkentése

• Nagy tételben és nagy kiszerelésben vásárolj, ha tartós élelmiszert veszel!
• Vegyél helyben termelt gyümölcsöt, zöldséget!
• Tervezd meg előre a heti étrendet, ne vásárolj felesleget!
Kerüld az impulzusvásárlást! Vásárolj bevásárlólistával, hogy ne vegyél felesleges dolgokat, vagy annyit, amennyi nem fogy el!
• Ne dobj ki ételmaradékot! Ha ehető, turbózd fel, készíts belőle mást!
Fogyaszd el az ételt, mielőtt megromlik!
• Ne vegyél egyenként csomagolt élelmiszereket!
• Hasznosítsd újra a műanyag palackokat, vagy csak visszaválthatót vegyél!
Hazai élelmiszereket vásárolj! A szállítás lábnyoma nagyon nagy!?(„Ökomangó az a mangó, amit nem veszünk meg!”)
• Vegyél részt a "szedd magad" akciókban!
• Termeld meg a saját zöldségedet, gyümölcsödet! (otthoni kiskertben, cserépben vagy akár közösségi kertben!)
• Kérd meg a boltosodat, hogy legyen a boltban helyi áru, és azt jelölje meg!
Közvetlenül a termelőktől vásárolj termelői piacon!
• Amikor csak lehet, friss élelmiszert vásárolj. Télen eltartható hazai gyümölcsöt vegyél, vagy befőttet, esetleg fagyasztottat, a külföldről behozott gyümölcs helyett!
• A kedvenc müzlidet magad állítsd össze a nyersanyagokból!
Az évszaknak megfelelő gyümölcsöket vegyél!
Tartósítsd magad a szezonális gyümölcsöket (befőzés, aszalás, szárítás stb.)!
Ne szokj rá a kávé, a tea, a kakaó, csokoládé rendszeres fogyasztására! Ha mégis veszel ilyet, méltányos kereskedelemből származót vásárolj. Ez drágább, de éppen azért, mert nem „bérrabszolgákkal” termeltetik meg a harmadik világban. (Sajnos az általános kereskedelemben kaphatókat igen.) Viszont a fair kávét is messziről szállítják.
• Helyezkedj mélyebbre a táplálékláncokon! A húsfogyasztás lábnyoma nagyon nagy, és átlagban rengeteg húst eszünk, ami nem is egészséges! Sokan vállalják, hogy csak hétvégén, vagy ünnepeken esznek hústartalmú ételeket, ők a „hétköznapi vegetáriánusok”. A teljes értékű fehérje- és vitaminbevitelre viszont figyelni kell!
• Még kisebb lábnyomot jelent a teljes vegetáriánus életmód. A teljes értékű fehérje- és vitaminbevitelre viszont ilyenkor még jobban figyelni kell!
Amikor mégis húst fogyasztasz, igyekezz legeltetésből vagy vadászatból származó húst beszerezni. Ennek környezetterhelése sokszor kisebb lehet még olyan növényi táplálékoknál is, amelyek intenzív monokultúrás termesztésből származnak.

Hulladék-lábnyom csökkentése

Gyűjtsd szelektíven a papír, üveg, alumínium és műanyag hulladékot! (Nem, nem öntik egybe úgyis…!)
• Komposztáld a szerves hulladékot otthon, vagy kapcsolódj be közösségi komposztálásba!
• Ha csak teheted, vásárolj inkább újrahasznosított anyagból készült termékeket! (füzet, könyv, ajándéktárgyak, WC-papír stb. …)
• Használd újra a csomagolást otthon! (töltsd meg a befőttes üveget, a zacskót stb.)
• Ha vendégséget rendezel, ne eldobható edényt és evőeszközt használj!
• Alkoss valamit a használható hulladékból; neked is lehet alapanyag!

Élelmiszer-hulladék

• Csökkentsd a mennyiségét a szükségesre!
• Az ehető maradékot használd fel újra, készíts belőle mást!
• Komposztáld a zöld hulladékot!
• Ha mégse tudsz lemondani a kávéról, komposztáld a zaccot, vagy takard vele a talajt.
• Készíts listát vásárlás előtt, és ne vegyél meg mást, csak ami rajta van.
Gondolkozz, mielőtt vásárolsz: Tényleg kell ez nekem? Nem túlcsomagolt ez?

Háztartási veszélyes hulladék

• Próbálj olyan eszközöket használni, amelyek nem elemmel működnek!
• Használj tölthető akkumulátorokat!
Gyűjtsd külön az ólomtartalmú elemeket, akkumulátorokat, és add le azokat a veszélyes hulladék gyűjtésekor, vagy az üzletekben található elemgyűjtőkben!
• Vízzel hígítható festékeket használj az olajos festékek helyett!
• Vízzel hígítható ragasztót használj!
• Komposztálj a kertben, és ezt használd műtrágya helyett!
• Természetbarát módon gyomtalaníts, és így védekezz az állati kártevők ellen is!
• Gyorsan bomló, nem mérgező tisztítószereket használj!
• Használj kevesebb vegyszert, kísérletezd ki, melyik a legkisebb mennyiség, ami elég!
Ne öntsd a használt olajat a lefolyóba! Gyűjtsd külön, add le veszélyeshulladék-gyűjtéskor vagy benzinkúton!
• Ne öntsd ki a lejárt kozmetikumokat, tisztítószereket, tisztálkodási szereket! Add le a veszélyes hulladékkal!
A lejárt gyógyszereket vidd vissza a gyógyszertárba! Soha ne dobd ki a szemétbe!
• Használj tisztításhoz, mosáshoz, mosogatáshoz mosódiót, mosószódát, szódabikarbónát, ecetet, citromlevet, szappant!
• Használj természetes tisztálkodási szereket, kozmetikumokat! (szódabikarbóna, ecet, szappan, kakaóvaj, olívaolaj, illóolajok…)

Papír hulladék

• Textilzsebkendőt használj papírzsebkendő helyett! Különösen, ha nem vagy beteg.
• Textiltörölközőt használj papír helyett!
• Ha lehet, textil szalvétát és pelenkát használj a papírból készült helyett!
• Porcelán vagy üveg tányérokat használj a papírtányér/pohár helyett!
• Az ablakokat nedves ruhával, vagy régi újságpapírral töröld le!
• Ne fehérített papírt használj!
• Az újságokat a szomszéddal oszd meg, többen is olvashatják!
• Járj könyvtárba!
A papír mindkét felére írj vagy nyomtass! Használj kis betűméretet, keskeny margót és kis sorközt!
• Tegyél ki az ajtódra egy cédulát, hogy nem kéred a reklámújságokat!
• Udvariasan utasítsd vissza a szórólapokat az utcán!
Ne vásárolj feleslegesen csomagolt árukat!
• Olyan termékeket vegyél, amelyek csomagolása újrahasznosított!
• A felesleges újságpapírt gyűjtsd össze, és vidd el a papírgyűjtésre, hulladékátvevő telepre!

Műanyag hulladék

• Használd többször a műanyag flakonokat, dobozokat!
Ha üdítőt vásárolsz, minél nagyobb kiszerelésben vedd! Egy két literes kólásüveg sokkal kevesebb műanyag hulladékot jelent, mint 6 db 3,3 dl-es.
• A zacskós tejet válassz, mert kevésbé terheli a környezetet, mint a flakonos, vagy a dobozos!
• Töltsd újra az flakonokat!
Ha bevásárolni mész, saját szatyrot vigyél, vagy használd fel többször, amiket kapsz, de legalább ne új műanyag szatyrokat használj!
• Válassz műanyag helyett üveg csomagolást, amit többször lehet újrahasználni!
• A csipszes zacskót nem lehet szelektálni (mert műanyagot és fémbevonatot is tartalmazó kompozit anyag). Ezt vedd figyelembe!

Üveg

Váltsd vissza a visszaválthatót! Az újratöltés energiatakarékosabb az újragyártásnál!
• Töltsd újra otthon a befőttes üvegeket!
• Ajándékozd el a befőttes üveget, ha nincs rá szükség, vagy vidd a piacra, ahol a termelők szívesen fogadják, újratöltik!

Fém hulladék

• Válassz konzerv helyett üveges befőttet, dobozos üdítő helyett üvegbe palackozottat! Üvegből is a betétdíjasat válaszd, ha teheted.

Egyéb

Nyugodtan vásárolj használt bútort, ruhát, szerszámot stb., ha jó állapotú!
• Ne adj felesleges ajándékot!
• Mielőtt kidobnál valamit, gondold át, valakinek nincs-e szüksége az adott dologra.
Adj élményt ajándékba! (pl. adj színházjegyet, szervezz pikniket a barátaival stb.)
Használd a kölcsönzőket és újarelosztó intézményeket (bababörze, ökoteregetés stb.), ahol a feleslegessé vált, de használható árucikkek új gazdára lelhetnek!
• Csereberélj ruhát, könyvet, használati tárgyat! Szervezz cserebulit!
Általános szabály, hogy ha valami elromlik, igyekezz megjavítani vagy megjavíttatni ahelyett, hogy újat vennél. Az új legyártása és a régi hulladékként való elnyeletése sokkal nagyobb környezetterhelést jelent, mint amennyire a javítás fáradsága terhel téged. Ráadásul utóbbiból sokat tanulhatsz is.

Az energiafelhasználási lábnyom csökkentése

• A házad körül a fák és a bokrok védenek a zajtól, az erős fénytől, a melegtől és a széltől.
• Éjszakára vedd lentebb a fűtést, ezzel csökkented a szoba hőmérsékletét és az energiafogyasztást!
Télen vegyél fel még egy pulcsit, ha hűvös van, ne a fűtést tekerd maximumra!
• Egy fokkal alacsonyabb hőmérsékletre állítsd a fűtést, ezzel 5% energiát takaríthatsz meg!
• Cseréld, vagy tisztítsd rendszeresen a kazán szűrőjét!
Légkondi helyett árnyékolj!
• Ha már légkondicionáló berendezést használsz, tisztítsd vagy cseréld a szűrőjét előírás szerint, hogy ne csökkenjen a hatásfoka.
• Kapcsold le a lámpát, ha nincs rá szükséged! (Akkor is, ha energiatakarékos!!!)
• Használd a természetes fényt, amíg csak lehet!
• Töröld le az izzókról a port!
• Használj energiatakarékos izzókat!
• Húzd ki a konnektorból a nem használt elektromos berendezéseket. A TV, HiFi, laptopadapter sokszor akkor is fogyaszt áramot (standby üzemmód), ha nincs bekapcsolva! Az áramtalanítás egyszerűbb, ha kapcsolós elosztókat használsz.
• Télen rövid ideig szellőztess, ne tartsd nyitva az ajtókat, ablakokat!
• A radiátorok mögé tegyél hővisszaverő fóliát, erre jó lehet az alufólia is. Ettől jobb lesz a fűtés hatásfoka, hisz így nem a fal, hanem a szobalevegő melegszik.
Szigeteld le jól az ajtókat és az ablakokat, így nem szökik ki a meleg!
• Szigeteld a melegvízcsöveket és a melegvíztárolót!
• Nyáron éjszaka nyisd ki az ablakokat, hogy lehűljön a lakás, nappal zárd ki a meleg levegőt!
• Nyáron tartsd behúzva a függönyt, tartsd kint a meleget! Télen ne lógjon rá a függöny a fűtőtestre, mert kivezeti a meleg levegőt az ablaktáblához, ami ott lehűl!
• A szabadban szárítsd a ruháidat, amikor csak lehet!
• Ha választhatsz, ne tartályos vízmelegítőt használj, hanem átfolyós rendszerűt, így csak akkor melegszik a víz, amikor éppen használod.
• Csak olyan magas hőmérsékletűre melegítsd a fürdővizet, amihez nem kell aztán hideg vizet keverni – felesleges energiaveszteséggel.
• Gyakrabban jégtelenítsd a mélyhűtőt! A vastag jégréteg szigeteli a belső terét, ami miatt több energiával tudja csak lehűteni azt.
• Tisztítsd meg a hűtőszekrény hátsó rácsát, így hatékonyabban működik majd!
• Tartsd lehetőleg teli a hűtőt, ne üresen menjen. (Ajtónyitáskor a sok cucc tartja a hideget, míg ha csak a levegő hideg bent, az ajtónyitáskor „kifolyik”, mivel sűrűbb a szobainál.)
• Házi jégverem - a téli fagyok idején kiválóan alkalmazható ötlet! Tölts meg egy pár PET-palackot vízzel, tedd ki őket éjszakára a küszöbre, reggel pedig tedd be az áramtalanított hűtőbe. (Legtöbbször a hűtőszekrény fogyasztja a legtöbb áramot egy háztartásban.)
• Állítsd energiatakarékos üzemmódra a laptopod!
• Mosd a ruhákat alacsonyabb hőfokon – a mosógép a fűtésre fordítja a legtöbb energiát.

Egyéb szempontok

• Ne sózd az utat hó ellen télen! Létezik környezetbarát síkosságmentesítő oldat, kőzúzalék vagy fűrészpor is.
• Tűrd meg a lakásban a pókokat – természetes szúnyog- és légyirtók!
Állj ellen a kísértésnek és ne akard az összes legfrissebb kütyüt beszerezni. Gyakorlatilag nincsen méltányos kereskedelemből származó elektronikai eszköz!
Keresd az erőszakmentes árukat! Ismerd és kerüld a gyerekmunkáért, környezetkárosításért, szükségtelen állatkísérletért bojkott alatt lévő cégeket!

Olvasgasd sokat ezt a listát, ültesd el másokban is a kislábnyomos életmód gondolatát! :)





(Olykor szívesen lennék radikálisabb, de inkább lehetőségként, mint presszióként szeretném megfogalmazni a tippeket. Tisztában vagyok azzal is, hogy sokszor nem egy gyerek döntési helyzetére szabottak az útmutatások, de a felnőtt világ lehetőségeit is tanulniuk kell, és remélem, hogy későbbi életükben is eszükbe jut majd ez az átböngészésre házi feladatba kapott lista, előveszik, és akkor használni tudják.)

képek forrása: 1.: autismchaostocalm.com; 2-6.: aprolepes.hu; 7.: designshack.net

Hozzászólások

Dóra |

Tetszik a cikk, jó ötlet összegyűjteni egybe a dolgokat, de szerintem lehetne kicsit lényegretörőbb. Úgy értem, egy csomó nyilvánvaló dolog van benne (pl. kerékpározz, vagy ne folyasd a vizet ha nem kell), amellett, hogy olyan ötletek is, amire a legtöbben magunktól nem jövünk rá (pl. a vécétartályba helyezett palack). Szóval egy "haladónak" nem túl jó végigolvasni egy hosszú listát, amiből mondjuk a 80%-át már ismeri. Persze fontos a többi is és jó, hogy azokat is leírtad. Én lehet, hogy úgy írtam volna meg, hogy lenne egy teljes lista mindennel együtt, meg egy rövidebb lista olyanoknak, akik nem most kezdenek energiatakarékoskodással foglalkozni.

"A fürdővizet hasznosítsd újra, töltsd bele a mosógépbe, használd WC-öblítésre" ez jól hangzik, de hogy lehet házilag megoldani?

" Házi jégverem - a téli fagyok idején kiválóan alkalmazható ötlet! Tölts meg egy pár PET-palackot vízzel, tedd ki őket éjszakára a küszöbre, reggel pedig tedd be az áramtalanított hűtőbe. (Legtöbbször a hűtőszekrény fogyasztja a legtöbb áramot egy háztartásban.)" Kipróbáltátok már? Mennyire tudja lehűteni a hűtőt? Mennyit kell belerakni, hogy lehűtse azt elengendő mértékben? Mennyi ideig tartja a hőmérsékletet?

" Folyékonyszappan-adagolókra szerelj habosítót (vagy eleve ilyet szerezz be), így nem fogtok feleslegesen sok szappant nyomni a kezetekre (és juttatni a vízbe aztán)." Egyszerűbb, ha nem használsz folyékony szappant...

Egy ötlet a papírhulladékhoz: használd újra a szalvétákat, amit meg nem használsz újra, gyűjtsd külön, és papírtörlő helyett kosz, kifolyt víz, zsíros tányér letörlésére jól használható.

Vízpazarlás-témakörhöz jó lenne több konkrét szám, hány l víz egy kétperces zuhanyzás, egy fürdés...

"Helyezkedj mélyebbre a táplálékláncokon! A húsfogyasztás lábnyoma nagyon nagy, és átlagban rengeteg húst eszünk, ami nem is egészséges! Sokan vállalják, hogy csak hétvégén, vagy ünnepeken esznek hústartalmú ételeket, ők a „hétköznapi vegetáriánusok”. A teljes értékű fehérje- és vitaminbevitelre viszont figyelni kell!" Na ez a baj, a teljes értékű fehérje- és vitaminbevitel, mert az kb. csak az állatból valósítható meg. Szokták mondani, hogy lehet komplettálni, de az szerintem kamu. Oké, hogy mondjuk a hüvelyesek magas fehérjetartalmúak, de azt krumplival meg búzával lehet komplettálni, amiben elenyésző a fehérje. Szóval ez egy érzékeny témakör.

" A zacskós tejet válassz, mert kevésbé terheli a környezetet, mint a flakonos, vagy a dobozos!" Az utóbbi kettő újrahasznosítható, nem?

Lehetne még írni a kajaelcsomagolásról, összehasonlítani a zacskót, dobozt, alufóliát. A zacskó asszem újrahasznosítható de szemét, a doboz jónak tűnik de elmosása vizet igényel. Az alufólia meg ha jól tudom nem túl környezetbarát a gyártása miatt és nem túl emberbarát mert oxidálódik a kaja felületén.

felician |

Köszi, Dóra, jók az észrevételeid. Remélem, lesz időm bővebben reflektálni! Most nincs sajnos. :( De rajta leszek. f

felician |

No, itt vagyok, kösz még egyszer. Szóval:

A differenciálás kezdő és haladó anyagra jó ötlet, meggondolandó, én minden esetre azt látom, hogy "újszülöttnek minden vicc új" alapon iskolai használatra ez így alkalmas. Cikknek lehet, hogy nem. Majd egyszer újratöltjük a téma csövét így.

A fürdővíz újrahasznosítása hogy kivitelezhető? Vödörrel. :D Szándék kérdése. Egyébként nyilván akkor válhat ez erős szemponttá, mikor valaki maga tervez házat, mert akkor akár az elvezetést is tervezheti úgy, hogy az ezt lehetővé tegye. Ez a fickó itt például szót ejt ilyesmiről.

A házi jégvermet nem próbáltam még, elég friss tipp a listában. Amíg a jég el nem olvad, 0°C körül lesz, tehát mindenképp hűt. A többit ki kell kísérletezni. Nyilván kemény tél sem árt hozzá.

A folyékony szappannal igazad van. De mondjuk nyilvános mosdóban lehet, hogy higiénikusabb, és ez lehet erősebb szempont.

Na a húsfogyasztás. Többen jönnek néha ezzel, hogy a kellő fehérjebevitel matematikailag nem tud kijönni hús nélkül, de számomra ezt a sok százezer vegetáriánus, beleértve az összes krisnást vagy testvérem vegán barátnőjét aki szétrobban az pozitív energiáktól, egyértelműen cáfolni látszik. Hogy lehet ez szerinted?

A tejeszacskó is újrahasznosítható, nem? És akkor az újrahasznosíthatók kategóriáján belül még mindig ő a legkevesebb anyag.

Kösz a tippeket, a kajaelcsomagolás különösen jó szempont! thx! :)

felician |

(természetesen ugye az említett vegetáriánusok hosszú távon űzik a húsmentességet, és nem igazán tűnnek minőségi éhezőknek)

warnew |

A bevásárlás lista javaslata mellé még odatenném, hogy: Ne menj éhesen bevásárolni! Nálam az impulzusvásárlások fő generátora az éhség.

A termelői piac sem a régi már, kevés rajta a valódi termelő. Ennek kapcsán az a javaslatom, hogy beszélgess vele, ha tényleg termel, hamar kiderül. Van egy project is erre: http://gasztrohos.hu/fogj-kezet-a-termelovel/ Nem szabad elfelejteni a bevásárlóközösségeket és a közösségi mezőgazdaságot sem,

A házi jégvermet viszont szerintem kicsit érdemes még továbbgondolni: a hűtőt egyrészt nem kell áramtalanítani, abban van egy hőfokszabályzó, ami tök jól megoldja, hogy ne hűtsön potyára, így viszont nem kell azon aggódni, hogy elég jeget tettél-e be. Továbbmenve: nem csak télen a jég ér, ha valamit olvasztasz ki, akkor azt sem mikróban kell, hanem elég előző este átrakni a fagyóból a hűtőbe. Én szoktam még pár palack vizet is tartani benne, de van, hogy csak a palackot, "csak úgy", hogy fogja a helyet és az a levegő se melegedjen fel, mikor nyitogatom.

írtam valah az első postok között arról, hogy ha fél bárral túltolod (mármint az ajánlott 2 helyett 2.5-re) a kocsid kerekét akkor még a menettulajdonságok rendben vannak, de érezhető a fogyasztáscsökkenés.

A tankolj kevesebbet tanács viszont nem tudom mennyit ér, fogyaszt-e a súlya miatt annyival kevesebbet, mint amennyivel többet mész mondjuk, hogy eljuss mindig a kútra?

A két (több) szintű listát én a magam részéről nem pártolom, mert úgyis mindenki haladó lesz és esetleg lemarad a tuti ötletről a kezdő listában! Ez a kis áldozat még szerintem belefér a környezetvédelembe :)

warnew |

Persze hús-tojás termelőként azt a témát sem hagyhatom ki.

Szóval nem a húsfogyasztás lábnyoma a nagy, hanem az ipari állattartásé! Az, hogy az állatokat bezsúfoljuk nagy tömegben egy gyárba (amitől egyből lakhatatlan lesz a környék), olyannal etetjük őket, amiknek az evésére ők nem alkalmasak (madártoll, csirketrágya, tehenet és halat etetünk a növényevőkkel, magvakat a kérődzőkkel), majd a melléktermékeket megsemmisítőbe visszük (autóval) tényleg nem zöld.

Ugyanakkor a csirke kiváló komposztálógép (és egy családnak elegendő tojó meg is él egy komposztdombnyi területen) és vígan gyártja neked a fehérjét és a szórakozást is. A legelő csordák a természet részei. Sajnos itt nálunk nem vonul szabadon a gnú, a bölény, a ló ami természetesen kezelné a "gyepet", de ezt modellezhetjük a tehenekkel, birkákkal akik legelhetnek az év egyik felében a búzatáblákon. Őket kisérhetik a csirkék, akik elélnek a "maradékon" és a nyüveken. Itt vannak ráadásul a szarvasok, vaddisznók és őzek, amiknek a lábnyoma még negatív is.

Persze nem csak az ipari állattartás lábnyoma nagy, azt ipari növénytermesztésé is az! A zöldségek lábnyoma is óriási tud lenni, de ennyi monokultúrás gabonát termelni baromira fenntarthatatlan. Dél amerikából szóját meg banánt importáln is kérdéses. Ha a vegák-vegánok étrendjében is csak a helyi, szezonális növényeket hagyod meg, akkor lehet már nem is lesznek annyira energiától kicsattanóak Esetleg lehet enni még kiegészítőket, de a vegyipar sem annyira zöld.

Na, szóval azt be kell lássuk, hogy nem ragadozók vagyunk, de sokkal lejjeb helyezkedni nemcsak, hogy nem kötelező, de nem is feltétlen elegendő!

Pauló Gergő |

Természetes van különbség állattartás és állattartás között, de határozottan nem csak az ipari állattartásnak nagy az ökológiai lábnyoma. Az ökológiai gazdálkodásokban tartott állatnak is nagy terület és sok táplálék kell. Természetes élőhelyükön élő, - mondjuk szabadon legelésző állatokkal - pedig nem lehet ellátni 7 milliárd embert, annyi hely nincsen.

Az állati eredetű táplálék magasabb ökológiai lábnyoma abból az egyszerű tényből fakad, hogy az állat a bevitt (általában növényi) táplálék nagy részét a saját életfunkciói fenntartására használja fel, és csak kis része épül be a testébe. Ebből egyszerűen adódik, hogy az állat által elfogyasztott növényi táplálékból jóval több ember lakhatna jól, mint a húsból, amit az állat "ad". És ez az alapvető összefüggés független az állattartás módjától.

felician |

Hát van igazságod. Akkor már csak annak kellene utánanézni, hogy pl. a krisnások (akikről vélhetően elég jól lestatisztikázható, hogy mit és mennyit esznek) argentin (vagy indiai) szójából és banánból mennyit fogyasztanak a fehérjeigényük fedezésére...

warnew |

Tejet fogyasztanak a krisnások.

warnew |

Jajj @Gergő. Olyan szépen hozod a kliséket.

Egyrészt ne bohóckodjunk már ezzel a hülye konverzióval. Alakítsál már nekem át te mint ember kalóriává füvet! Mert: a tehén füvet eszik! Számoljunk belőle hatékonyságot!

Miért kéne 7 milliárd embert etetnünk?

Mennyi állati fehérje kell egy embernek?

Mekkora a lábnyoma egy csirkének? És egy marhának? Hagyjuk az iparit, meg az ökológiait is. A valódiról, ha úgy tetszik a holisztikusról beszéljünk.

twentydigitcombination |

Nagyon jó a cikk, és lesz sok gondolatom: most csak egy villámreakció: a krisna-völgyiekről rengeteg orvosi kutatás is készült, pl. hogy alakulnak náluk a kardiovaszkuláris, stb. problémák, van otthon vmi kiadványom erről majd ránézek

Pauló Gergő |

@warnew

Hát, nem egészen...

A mai tehenek döntő többsége nem legelészik a mezőn, hanem takarmánynövényeket termesztenek neki egy mezőgazdasági területen, ahol akár zöldséget is termeszthetnének közvetlenül emberi fogyasztásra. És így a dolog már összehasonlítható.

Szóval nem arról beszélek, hogy emberek egyenek füvet az állatok helyett, hanem arról, hogy ha azon a területen, ahol az állatok számára termelünk takarmánynövényeket, vagy ahol az állatokat legeltetjük, közvetlen emberi fogyasztásra termelnénk zöldséget, akkor sokkal több embert lehetne vele ellátni, mint ugyanakkora terület felhasználásával termelt hússal.

"Miért kéne 7 milliárd embert etetnünk?" Nem értem a kérdést. Természetesen azért, mert ennyien vagyunk. Vagyishát 2011-ben ennyien voltunk.

"Mennyi állati fehérje kell egy embernek?" Természetesen nem tudok rá pontos választ adni. Valószínűleg sokkal kevesebb is elég lenne, mint amennyit ma egy átlag európai fogyaszt. Ezt azon milliók példája alapján állítom, akik jóval kevesebbet fogyasztanak, mégis egészségesek.

Mit értesz valódi, "holisztikus" csirkén, szarvasmarhán? Jó lenne látni ezeket az állatokat kvázi természetes körülmények között. De ha a Földön élő több, mint 7 milliárd ember megenne évente átlagosan 60 kg húst (ahogy azt például a magyarok teszik), akkor könnyen belátható, hogy közel sincs annyi terület, ahol az ehhez szükséges mennyiségű valódi, és "holisztikus" állat elférne.

És még egy dolog: az, hogy valami "bohóckodás", az nem érv. Tessék érvelni ;).

warnew |

Ejj. Szóval: ÉN azt mondtam, hogy nem kell lemondani a húsról (állati fehérjéről) mert van olyan állati fehérje, aminek a lábnyoma nem nagy. Tehát, mint mindenben itt sem csak a teljes lemondás a megoldás a tudatosság már elég lehet ÉS hiábavaló a lemondás, ha egyébként nem tudatosan kis lábnyomú zöldeket eszünk.

Nem érdekes, hogy a jelen gazdaságban van olyan állat, ami táplálékkonkurense az embernek, az sem fontos, hogy az ipari állattartás azzal etetei az állatokat amivel nem kéne. Mert van olyan állat ami nem gáz.

Ilyen alapon elitélhetnénk a zöldségevést is, hiszen a kertészeti zöldségek kalóriára lefordítva óriási lábnyomúak is lehetnek. Nem tesszük, mert értjük, hogy van kisebb lábnyomú meg nagyobb, és lehet válogatni. Ezt megengedhetnénk az állati fehérjéknél is, nem?

Példaként: 1ha saláta 2.1millió kCal. 1ha kukoricán nevelt csirke 4.9millió kCal. A salátát öntözni kell, fóliázni, esetleg fűteni rá, kéri a műtrágyát is és nincs benne fehérje. A csirkével még megtrágyázhatsz a kukoricán felül egy hektár földet és még mindig megkapod a bio minősítést. És mellesleg Magyarországnak csak a kertjeibe-gyümölcsöseibe befér 100millió csirke.

NEM KELL 7 milliárd embert etetnük. Egy fenntartható világban az étel is helyi! Minden országnak van annyi földje, hogy a sajátjait megetesse, az éhezés problámája nem hatásfok, hanem kapzsiság alapú. A háborús területek lakóit meg a sarkkutatókat etessük mi, de a többiek lesznek szivesek megoldani maguk!

A konverzió hatásfokára hivatkozni igenis bohóckodás, több okból:

Egyrészt fogsz egy állatot ami nem táplálékkonkurense az embernek, megeteted azzal, amit az ember enne, ő meg nem és azt mondod, hogy szarul konvertál, szóval nem jut az embernek? Nekem kéne érvelnem?

A másik pedig az, hogy nagyon hatékonyak vagyunk már, a negyvenes években hasonló népesség mellett 15 mázsát termett a kukorica, most nem ritka a 70. Mindent kukoricából akarunk csinálni: műanyagot, üzemanyagot, cukrot, stb. Pont az a hús a gond, aminek az állata nélkül sosem lesz trágya és talajélet, így kizárólag vegyszerekre és kőolajra alapozhatjuk a termelést és így a fenntarható jövőt?

A harmadik pedig, hogy az élelmiszer 30-40%-át kidobjuk ugye.

A "nem elég a föld az embereket ellátni hússal" kérdéshez pedig igazán felkészülhetsz te is érvekkel. Lehet könnyen belátható, hogy a föld kevés, de azon az alapon, hogy nem tudod mennyi állatot kéne enni és mennyit lehet előállítani az adott területen... nekem még nem ment.

Természetesen van ilyen természetes állat, és "holisztikus" gazdaság elég sok. Hozzám is eljöhetsz, nyitott a gazdaság - bár még csak most kezdtük, így kicsi - az állatok szerintem úgy élnek ahogy kell. Rendszeresen vannak-lesznek nyílt napok az érdeklődőknek, jöttek-jöhetnek szakmai "delegációk" is.

Az is elég ha csak rákeresel a holistic management-re, vagy a Polyface farm-ra (Joel Salatin-ra), esetleg Allen Savory nevére vagy Gabe Brown-ra, vagy... számtalan ember csinál ilyesmit.

(egyébként nem szerelmem a kukorica, csak ma azzal számoltam valamit így annak az adatai voltak kéznél)

felician |

Szerintem tisztelhetjük annyira más véleményét (még esetleges tévedéseit is), hogy nem minősítjük azt közvetve vagy közvetlenül bohóckodásnak, és nem jajintunk fel fájdalmasan olvasván azt. Ez még a net legsötétebb trollodvaiban sem jó módszer a viták építővé tételére, itt még kevésbé. E nélkül is tök érthető az érvelésed, @warnew.

Annak viszont örülök, hogy pezseg a vita!

Szerintem Gergő álláspontja védhető annyiban, hogy az "ipari mezőgazdaság" uralta hétköznapok rendszerében a fogyasztó (talán) könnyebben hozza meg azt a döntést, hogy gombapörköltet főz sertéspörkölt helyett, mint azt, hogy megszervezi magának a holisztikus tartásból történő húsbeszerzést ipari hús bolti beszerzése helyett. A konvencionális módon (intenzív takarmányozással) termelt húsnál a szintén konvencionális módon termelt növényi termény lábnyoma biztosan kisebb. Tehát "kisebb rossz".

Abban viszont igazad van, hogy a természetes síkságok gyepén legelő (és azzal azt fenntartó) állat húsának lábnyoma hihetően kisebb fajlagosan, mint egy gépesített monokultúrában termelt növényi terményé, tehát jogos, hogy nem beszélhetünk (érvényesen) általában vett húsról. Nagyon is meglehet, hogy a húsfogyasztással kapcsolatos zöld érvrendszert ennek fényében át kell strukturálni.

Amúgy meg fejezd már be és publikáld végre a húsos cikkedet ahelyett, hogy itt karatézol! :P

És mikor hozol legközelebb holisztikus csirkét Pestre? Az előzőt már megettük. ;)

warnew |

Majdcsak befejezem már őket...

Viszont nem az a lényeg, hogy melyik a könnyebb. A legkönyebb nem gondolkodni, akkor viszont az sem elég, ha csak zöldséget eszel!

Ld. a salátás példát, amiben már benne a konverziós veszteség is! A saláta a legtöbbek szerint roppant vega, és a költözz lejjebb logika mentén következésképp roppant öko is. Holott jobban jársz lábnyomilag és egészségileg is, ha a salátád helyett időnként inkább csirkehúst eszel.

Ráadásul te is elmész a tény mellett, hogy a csirke remek komposztálógép. Megél egy komposztnyi területen és a konyhai hulladékon (esetleg egy minimális szemestakarmány kiegészítéssel). Néhány már ellátja egy-egy család tojásszükségletét (évi 200db körül várhatsz el egy tyúktól) és mikor megöregszik, remek leves alapanyag. A birka és a nyúl remek fűnyíró és mikor kinőtte a kertet (vagy eljön az ősz), azokat is meg lehet enni!

Csirkehús szempontjából két szezon között vagyunk épp, van még pár (kis)kakas tavalyról, de igazából eladni már nem terveztem húsvétig, akkor indul az új szezon. Tojás már most is van, és nyitott CSA helyek mindkettőre akadnak :)

warnew |

A holisztikus valójában nem egy-egy termék jelzője, sokkal inkább a szemléleté, vagy a gazdaságé. A lényeg, hogy rendszerként kell tekinteni a mezőgazdaságot (is). A természetet kellene modellezni ahol vannak állatok, ahol két haszonnövény között nem csak feketéllik a föld, stb. A mi feladatunk az, hogy valódi gazdák legyünk, a mi munkánk egy olyan környezet kialakítása, ahol egyensúly van. Az is fontos, hogy ne egy-egy terméket állítson elő az ember, hanem táplálékot. Ha így tekintesz rá, akkor a fő értéke az lesz, hogy valaki megeszi és azt táplálod, nem pedig az, hogy sok van belőle és el lehet adni.

Pauló Gergő |

@warnew

Sokmindennel egyetértek, amit írsz, még olyanokkal is, amiről talán azt gondolod, hogy ellene érvelek :). Például egyáltalán nem szeretném az állattartás teljes leépítését, és nagyon is szimpatikusak azok az irányok, amiket ebben a dologban képviselsz, amint örömmel látom, nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is :).

Viszont jópár ponton szeritem nem korrekt az érvelésed, és ezekre szeretnék rávilágítani...

Ha rendesen össze akarjuk hasonlítani az állatok adta táplálékot és a növényi táplálékot olyan szempontból, hogy adott erőforrással (terület, víz, energia, stb.) hány ember látható el, akkor a nagyüzemit hasonlítsuk össze a nagyüzemivel, vagy a holisztikusat a holisztikussal. Másik dolog pedig, hogy ne 1-1 fajt kiemelve a két csoportból, hanem összességében. Ellenkező esetben fals lesz az eredmény. A te példádat véve (ahol már alapból olyan fajokat választottál, ahol az általad kívánt végeredmény jött ki, csorbítva ezzel a dolog általános érvényét), ha a salátához odatesszük, hogy kér fóliát, műtrágyát és fűtést, akkor a csirkéhez is tegyük oda, hogy kér antibiotikumot, épületet, fűtést, és világítást, mert ezek a releváns nagyüzemi körülmények az állattartás esetében. Ráadásul az teljesen kimaradt a számításból, hogy a csirkének az 1 ha kukoricáson kívül is van ám helyigénye, ellentétben a salátával.

De az például egy tök jó dolog, hogy gyümölcsösökben csomó csirkét lehetne tartani, sokkal jobban kihasználva a helyet. Plusz alap lenne (sajnos jelenleg nem az), hogy az állati trágyát visszaforgassuk a földbe... Ezekkel mind abszolút egyetértek.

Viszont nyilván nem Magyarországról akarok etetni 7 milliárd embert. Globálisan értettem: a Föld összes területével, erőforrásának segítségével a Föld összes emberét. Remélem, más nem értette ezt félre...

A konverziós bohóckodásról: - nem én fogom az állatot és etetem meg azzal, amivel nem kéne, hanem a gazdálkodók 99%-a :), így ez ma - sajnos - egy életszerű példa - Nagyon hatékonyak vagyunk, de a népesség kérdését nem tartanám országon belül: bár Magyarország lakossága nem változott jelentősen a 20. század közepéhez képest, a Föld népességéről ez nem mondható el. És bár alapvetően az élelmiszernek helyinek kellene lennie, azért jelentős eltérések vannak a különböző országok adottságait illetően, úgyhogy a jobb adottságú országok nem termelhetnek csak maguknak (legalábbis a jelen nem normális helyzetben, amikor a homo-sapiens nevű faj ilyen egyedszámban van jelen :S). Ráadásul ez a nagy hatékonyság ugye relatív, és fenntarthatatlan, úgyhogy nem szerencsés érvnek használni ebben a kontextusban. - Élelmiszerpazarlás/élelmiszerhulladék: a konverziótól függetlenül tekinthető, hiszen pazarlunk és kidobunk nagyüzemi hús, nagyüzemi zöldséget, holisztikus húst és holisztikus zöldséget is. Ez mindegyiknek jellemzője (lehet), így nem releváns ezzel érvelni ebben a kérdésben. Természetesen vissza kell szorítani, és nagy lehetőség van benne a környezetterhelés csökkentésében.

Azt elfogadom, és tetszik is, hogy a természetes legelőkön táplálkozó állatok még fenn is tartják azt az élőhelyet egészséges állapotában. Viszont azt itt is látni kell globálisan, hogy ehhez is terület kell. És bár nem tudok ez ügyben konkrét számokat, eléggé valószínűnek tűnik, hogy nincs annyi természetes legelő, és nem is lehetne annyi, hogy 7 milliárd embert el tudjunk látni ilyen módon hússal. Húsfogyasztásnak mondjuk vegyük az európai átlagot. A mai nagyüzemi állattartás mellett pedig a helyzet teljesen egyértelmű: elég látványos példái vannak, hogy miként járul hozzá a globális húsfogyasztás növekedése a természetpusztításhoz: például a brazil esőerdők helyén létrehozott szójaültetvényekre gondolok, amelyek eredményének egyik nagy felvevőpiaca az EU állattenyésztése.

Egyébként a holisztikus gazdaságról tetszik, amit írsz. Javíts ki, ha nem így van: én a permakultúrához nagyon hasonlónak érzem.

warnew |

Pont arra akartam rávilágítani, hogy az általános szabály jelen formájában (ne egyél állatit), nem jó, mert úgy a hús mint a zöldség vonalon nagyon egyszerűen tudsz rossz döntést hozni. Viszont ha mérlegelsz esetleg dolgozol is kicsit, akkor jót is. Lehet nem fog a fizetésedből futni 60 kiló "húsra", (bár nálam tavaly pont annyiba került a legeltetett csirke mint a piacokon a sima), de ez nem feltétlen baj.

Az talán jó szabály, hogy ne edd az iparit :). Vagy a komposztálj helyett, hogy: tarts csirkét!

A föld nem kevés, akik ezze-l foglalkoznak, mind a jelenleg elterjedt iparinál - aminek rengeteget terem - sokkal nagyobb hozamokról számolnak be. Ezt ki is lehetne számolni, de ez erre nem megfelelő fórum. Talán anélkül is hihető, hiszen 2-3 kultúra van ugyanazon a területen az 1 helyett, ráadásul az adott terület egészségesebb, így termékenyebb is (és fenntartható). Én személy szerint hiszem azt is, hogy mindenki meg tudná termelni magának a kaját, bár sok helyen meg kell őket tanítani rá, hogy regeneratív gazdálkodást folytassanak.

Az a baj, hogy ez is egy olyan változás, aminek nagyon sok multi ellene van, gyakorlatilag a teljes kereskedelmi lánc ellenünk dolgozik. Mivel nekik vannak lobbistáik, a hatóságok és sok "állatvédő" is. Ráadásul könnyen belátható, hogy "sok munka" hiszen nyilván macerásabb teheneket legeltetni, mint felhívni a kombájnoló céget, hogy hajrá.

Az, hogy paradigmát kell váltani nem hiszem, hogy vitatnunk kell. De nem csak az ipari állattartásban, hanem az ipari növénytermesztésben is (és megintcsak: a ne egyél állatot szabály önmagában nem elég).

Dóra |

Érdekes volt a szóváltás, ha van rá energiátok, írhatnátok belőle cikket (lehetőleg jó részleteset), mert ez eléggé alapvető és a mindennapokban hasznos problémakör ami bizonyára sokakat érdekel. A "mennyi húsra van szüksége egy embernek" kérdéshez ezt találtam: a napi fehérjeszükséglet 0,75g/testsúlykilogramm 18 év felett (és ha nem vagy terhes). Ebből lehet számolgatni, hogy mennyi hús/zöldség tartalmaz ennyi fehérjét. És ebbe ugye bele kell venni a biológiai értéket (BV) is, vagyis, hogy a fehérjéből mennyi tud beépülni, ami növényi fehérjéknél lényegesen alacsonyabb. Ez egyébként egy jó honlap ha a táplálékok összetételére vagytok kíváncsiak, meg lehet nézni a fehérje biológiai értékét és aminosavösszetételét is http://nutritiondata.self.com/facts/legumes-and-legume-products/4327/2 )

Tomcsi kérdésére válaszolva: "Többen jönnek néha ezzel, hogy a kellő fehérjebevitel matematikailag nem tud kijönni hús nélkül, de számomra ezt a sok százezer vegetáriánus, beleértve az összes krisnást vagy testvérem vegán barátnőjét aki szétrobban az pozitív energiáktól, egyértelműen cáfolni látszik. Hogy lehet ez szerinted?" Ehhez nem tudok hozzászólni. A téma nagyon érdekel, de sajnos minél többet olvasok utána, annál jobban látom, milyen bonyolult probléma ez az egész, még akkor is, ha nem is vesszük bele a környezeti, fenntarthatósági kérdéskört, amiről eddig vitatkoztatok. Pl.: Kirobban a pozitív energiáktól, de hány éves, mióta nem eszik állatot és milyen lesz öregkorában? Milyenek a húsfogyasztás kerülésének a hosszú távú hatásai? Meg lehet-e oldani a vegán életmódból hiányzó tápanyagokat táplálékkiegészítőkből? A táplálékkiegészítők mennyire terhelik a környezetet? Milyen életmódokhoz mennyi hús kell? Pl. sportolóknak napi 2, neadjisten 3 g/testsúlykg fehérjét szoktak mondani... Tényleg kell ennyi? A komplettálás érvényes dolog vagy alig használ? (Remélem a jövőben (ha nagy leszek és dietetikus leszek) majd kicsit jobban képbe kerülök a dologgal...)


És a cikk többi témájához visszatérve: - differenciálás kezdő és haladó anyagra: igazatok van, annyira nem jó ötlet, viszont azért lehetne differenciálni például úgy, hogy össze lehetne szedni csak azokat a módszereket, amelyekkel házilag, speckó dolgok nélkül meg lehet oldani a víz/fűtés fogyasztás csökkentését, és milyen olyan megoldások vannak, amiket nem tudsz házilag összepakolni, hanem be kell szerezned hozzá valamit, vagy amihez nagyobb átalakítások szükségesek. Jó lenne az olyan ötleteknek is külön rész, amelyeket csak kertes házban tudsz megvalósítani, és az olyanoknak, amelyeket városban is. (Amúgy valahol olvastam arról cikket, hogy városi körfolyosós házakban meg lehet oldani komposztálást, ha nagyon lelkes vagy és a lakóközösség beleegyezik...) Meg szerintem az is külön cikket érdemelne, hogy milyen élelmiszerek és más dolgok fogyasztását kéne csökkenteni. Oké, ez több helyen is meg van említve, de ezt érdemes lenen egyrészt egyben összeszedni (kaja + kütyük + használtruha + kozmetikai szerek) és bővíteni kéne mert fontos téma.

  • még ötletek: Mélyhűtő: valahol olvastam egy jó kis cikket arról, talán Barotányitól, milyen hülyeség nagy mélyhűtőt tartani és rohanni kocsival a távoli bevásárlóközpontba megvenni az akciózott mélyhűtött kajákat (amikor esetleg nem is tervezünk bevásárlást és kb. csak ezért megyünk). A cikk szerzője kiszámolta, mennyibe kerül a mélyhűtő éves fenntartása, és hogy sokkal olcsóbban kijönne az ember, ha a mélyhűtött zöldségkeverékeket megvenné drágán akár kétszeres áron a lakás előtti kisboltban amikor kell és nem tárolná hetekig-hónapokig a hűtőben... ha megtalálom a cikket, linkelem, mert nagyon jó volt.

Szemétkaja: ha már ez egy mindenes lista, hiányolom róla a kirohanást a pálmaolaj ellen illetve a pálmaolajat tartalmazó csomagolt szemétkaja ellen :) Bár a csomagolásról írtál. Lehetne egy rövid felsorolás, mi mindenben van pálmaolaj.

Vízpazarlás: erről a témáról ugyan már írtam az első kommentben, még annyit tennék hozzá, hogy az öt perces zuhanyzást alapnak beállítani annyira nem jó szerintem. Meg lehet azt oldani két perc vízfolyatással is, ha az ember nem mos hajat... szóval már csak ezért is hasznosabb infó lenne, hány l vizet használ az ember átlagosan zuhanyzással, fürdéssel percenként. (Egy helyen ezt találtam: Egy 3 perces zuhanyzáshoz 30-50 liter víz, valamint 1-1,7 kWh áram szükséges, míg egy kád megtöltéséhez 120-150 liter víz és 5-6 kWh áram kell.)

Használj természtes kozmetikai szereket témához hozzá lehet tenni, hogy ne használj feleslegesen kozmetikai szereket: tényleg annyira rossz a hajad, hogy kell balzsam? tényleg annyira rossz a bőröd, hogy kell ötféle arckrém? Tényleg kell parfüm?

Amit még hozzá lehetne tenni a felsoroláshoz: linkeket. Ezzel a bővítést is egyszerűen meg lehet oldani: nem kell oldalakat írni csak egy linket, ha valakinek egy téma felkelti a figyelmét, csak kattint így nem kell utánakeresnie, amit nem biztos, hogy meg fog tenni.

Pauló Gergő |

@Dóra Én arról tervezek írni, hogy milyen különbség van a húsfogyasztás és a vegetáriánus táplálkozás között környezetterhelés szempontjából. Konkrétan annak fogok utánajárni, hogy mi a környezeti hatása annak, ha valaki a húst félig zöldségekkel, félig tejtermékekkel és tojással pótolja. A húsfogyasztás és a vegán életmód közötti különbségeket talán könnyebb látni. Viszont a tejtermékek és a tojás fogyasztásához ugye szükség van állattartásra, így az más tészta. Ez foglalkoztat jelenleg...

A "Milyenek a húsfogyasztás kerülésének a hosszú távú hatásai?" kérdésre szintén a sokszázezer példával lehet válaszolni. Szóval lehet egészségben élni úgy is...

Pálmaolajjal kapcsolatban szép csendben dolgozunk egy kampányon a Jane Goodall Intézettel. Hamarosan remélhetőleg lesz látható eredménye a honlapjukon, ahol jelenleg még csak egy rövidke cikk van: http://www.janegoodall.hu/cikkek/palmaolajstop Terveink szerint lesznek terméklisták pálmaolajmentes édességekről és kozmetikumokról. És még lesz egyéb is, amit most még nem árulok el :).

warnew |

Viszont ha tejet eszel, meg tojást, akkor botorság húst nem enni. Egy csirke pl csak egy évig termel jól, utána selejtezik őket. Ha már a konverzió hatékonyságát vesszük alapul....

A hosszú távú hatásra van példát úgy érted, hogy van olyan akiről felmérték, hogy hány évig nem evett állati fehérjét és kiegészítőket, aztán ennek milyen egészségügyi vonatkozásai lettek 30-40 év múlva? Hogy mennyi a csontrtikult, az elzsírosodott, a vérnyomásproblémás? Mindezt összevetve azokkal, akik nem a klasszikus nyugati diétát követik, hanem egészségesen és húsevően esznek egyszerre?

És végül kérlek, ha ilyen cikket írsz, akkor ne vedd egy kalap alá az összes állattartást, hiszen te is elvártad , hogy ne a legelső olyan zöldet válasszuk ki, ami nekünk kedvez, illetve vedd bele azt is, hogy rengeteg terület egyszerűen nem alkalmas szántóföldi művelésre.

warnew |

Egyébként ilyen projectekben mint a pálmaolaj adatbázis, szivesen benne vagyunk viridis szinten is (informatikai hátteret ajánlhatok fel én, a többiek meg eldöntik, hogy ha akarnak valamit).

Pauló Gergő |

Az a sejtésem, hogy a tej és tojás előállításához kevesebb állat is elég, de ennek még precízen utána kell járnom. A tehén meg a tyúk húsát pedig megehetik azok, akik nem vegetáriánusok :). De erről majd a cikkben, amiben természetesen igyekszem majd korrekt lenni....

A pálmaolajról meg majd konzultálunk. Mindenesetre feljegyeztem a felajánlást, köszi szépen.

twentydigitcombination |

Tetszik a cikk és a lista.

Néhány gondolat:

  • használj elöltöltős mosógépet, általában víz-, és energiatakarékosabb, mint a felültöltős. http://sustainablog.org/2014/09/top-loading-front-loading-eco-friendly-washing-machine/

  • Még jobb, ha saját mosógép megvásárlása és használata helyett mosodába mész, ha van a közeledben ilyen. (Méretgazdaságosság, hatékonyság, gyorsaság - én 1,5 éve így csinálom, nincs is mosógépünk és bringával viszem a ruhákat.)

  • Ha már tengeri halkonzervet veszel (ha Magyarországon vagy, vállalva ezzel a szállítás karbon- és energialábnyomát), válaszd a Marine Stewardship Council (MSC) jelölést! (Aldiban például mindig található egy ilyen márka és nem is drága.) http://halaszat.blog.hu/2012/06/16/keresd_a_jelet_vegyel_magy_akarommondani_msc_jelolesu_halat

  • Péksütemény vásárlása után tedd el a nejlonzacskót és használd újra: ha nem krémes/porcukros dolgot veszel, tisztaságilag olyan, mintha újat vennél, és egy zacskó sokáig bírja. Nálam mindig van 2-3 db.

  • Kerüld az olyan éttermeket, kifőzdéket, ahol csak műanyag evőeszköz van, ha van fém/porcelán/üveg és műa. is, válaszd az előbbieket! Elvivős kaja esetén hozz magaddal dobozt. Ha a doboz üveg, azt egyből melegítheted is a mikróban, ami a műanyagnál nem a legegészségesebb választás. Ha meg vászonszatyor is van nálad, visszautasíthatod az elvitelre adott szatyrot.

  • Energiatakarékos izzók közül válassz LED-eset: jól bírja a fel-le kapcsolgatást, hogy tényleg csak akkor égjen, amikor kell, élettartama is nagyobb a más típusokénál. (Igen, tudom vannak - potenciális - hátrányai is...)

A kiemelések funkcióját nem teljesen értem. A legfontosabbnak, a legérdekesebbnek szántakat jelölnéd vele? Mindenképpen jó azért, hogy van kiemelés, ekkora lista esetén jobb így a szemnek szerintem.

twentydigitcombination |

@warnew: "A tankolj kevesebbet tanács viszont nem tudom mennyit ér, fogyaszt-e a súlya miatt annyival kevesebbet, mint amennyivel többet mész mondjuk, hogy eljuss mindig a kútra?" Igen, ezen én is elgondolkodtam, mennyire lehet marginális az így elért spórolás... viszont én erre a megoldásra szoktam rá, még abból az időből, amikor olyan helyen laktam, ahol rendszeresen leszívták a tankot...

A tervezett cikkedben írsz majd a saját gazdaságodról is? Én speciel tök kiváncsi lennék!

warnew |

Én most épp azt olvastam (hogy azt írta Pollan az Omnivore's Dilemma-ban), hogy simán csak azt kell enni, amit 1900 előtt is lehetett. Akkor nem volt még műtrágya, szezonon kívüli termékek szállítása, csak laborban létrehozható kaják. Ez talán jó tanács lehet?

@tdc: írok én mindenről ha eljutok oda... Addigis persze van weboldalunk meg facebookunk is, ott csepegtetek infókat.

twentydigitcombination |

@warnew: szuper, nézem és lájkolom:)

Sasszem |

Az állattartással kapcsolatban érdemes ezt is elolvasni: http://www.tenyek-tevhitek.hu/a-voros-hus-tenyleges-kornyezeti-hatasai-1.htm és a 2. részét: http://www.tenyek-tevhitek.hu/a-voros-hus-tenyleges-kornyezeti-hatasai-2.htm

Milán |

Szép napot! Ugyan ez nem mai cikk, de az interneten nem vész kárba semmi, ezért megosztom az általam kiegészített listát. Ez a személyes "ideálom", tehát csak kreatív ötletek:

A közlekedési és szállítási lábnyom csökkentése • Gyalogolj! Túrázz! • Kerékpározz! (Rollerezz, görkorizz…) Szállíts a biciklivel. • Inkább tömegközlekedési eszközökkel (autóbusz, villamos, metró, stb.) utazz, mint autóval!Nagyvárosokban a bicikli még gyorsabb is. • A repülőgépek nagyon sok energiát fogyasztanak, és sok légszennyező anyagot termelnek. Ha megválaszthatod, olyan úti célt és közlekedési módot válassz, amelyhez nem kell repülőre ülnöd. Legjobb a vonat. (Annál már csak a kerékpár vagy a séta jobb.;) • Ha autóval utaztok, tervezzétek meg ésszerűen az utat még a városban is, hogy ne fogyjon feleslegesen a benzin! Ezzel kevesebb szennyezőanyag jut a levegőbe, és olcsóbb is lesz az autózás. • Ha autóval visznek az iskolába, vigyétek el a környéken lakó gyerekeket is! Szervezzétek meg a közös fuvarozást! (Nézz utána a telekocsi mozgalomnak!) Városon belül inkább ne autózzon senki sem iskolába járás céljából! Vidékről inkább a tömegközlekedés, kivéve ha nincs megfelelő járat. • Az autó kerekeit mindig az előírás szerint pumpáljátok fel! A lapos gumik miatt többet fogyaszt az autó. • Vezess lassabban, ezzel is csökken az autó fogyasztása, és biztonságosabb is! (90 km/h sebességnél 10%-kal kevesebbet fogyaszt az autó, mint ha 100-al menne) Ez erősen függ az autó típusától is. Főként a kis teljesítményű és a magasabb légellenállású kocsikra jellemző ez. A rossz minőségű út sem tesz jót a fogyasztásnak és gumik, futómű állapotának. Az új kocsik autópályákra optimalizáltabbak mint a régebbiek. • Tartsd csukva a kocsi ablakát, ha nincs túl meleg. A nyitott ablak rontja az autó légellenállását, ezért az energiát veszít. Nyáron nagy melegben viszont megéri így szellőztetni, mert a klíma nagyobb mértékben növelnél a tüzelőanyag felhasználást mint a 10 cm-re lehúzott ablaküveg. • Ha fél percnél hosszabb időre megállsz, kapcsold le a motort! Legyen ez inkább 1 perc, mert a sok indítgatás növeli az akkumulátor elhasználódását és az indítás nagyobb tüzelőanyag felhasználást jelent, plusz ilyenkor a motor kenési rendszere sem működik annyira hatékonyan. • Tankolj egyszerre kevesebbet! Könnyebb lesz az autó, kevesebbet fogyaszt majd! Inkább dobáld ki a felesleges kütyüket és tankolj többet. Annyival nem fog többet fogyasztani az autó, mintha gyakrabban járnál tankolni. • Lefelé ne lifttel menj! (sőt, akár fölfelé se…) A lépcső az egészség centrikus ember választása.

A vízfogyasztási lábnyom csökkentése

Általános tanácsok: • Gyűjtsd össze az esővizet, ezzel locsolhatod a kertben a növényeket, a füvet, öblítheted a WC-t! Illetve remek mosóvíz válhat belőle. • Ne folyasd addig a csapot, amíg elég hideg, vagy elég meleg víz folyik belőle! Inkább tarts egy palack csapvizet a hűtőben. (A hűtőnek is jobb, ha tele van.) A melegvízet akkor még mindig ki kell várni. Addig is kezet lehet mosni a hideg vízzel vagy pohárba lehet tölteni és meginni. • Javítsd meg a csapot, ha csöpög! • Ne slaggal takarítsd a teraszt, a járdát, stb.! Hanem mondjuk ciroksöprűvel. A szabadban: • Minél kevesebbszer locsolj (csak amennyit szükséges)! Amikor kell akkor lehetőleg esővízzel. • Inkább locsolókannát használj és ne gumitömlőt (slagot)! Locsoláshoz legalábbis. • A nap hűvösebb részében (este vagy kora hajnalban) locsolj! Így a párolgási veszteség kisebb. • Ne locsolj, ha nagyon szeles az idő! Az is lehet hogy épp eső készülődik. • Hagyd egy kicsit magasabbra nőni a füvet, mert így árnyékolja a talajt és a gyökereket! A kézi kaszával történő fűnyírás lassan már a reneszánszát éli. • Alkalmazz mulcsot (talajtakarást)! Legjobb a szalma. Lassabban szárad a talaj, így öntözővizet spórolsz, és a növénynek is kiegyensúlyozottabb hozzáférése lesz a vízhez. A talajéletnek is kedvez, a gyomokat is fékezi. A mulcshoz a legjobb a közelben vagy a helyben termelt alapanyag.

A fürdőszobában:

• Legtöbbször zuhanyozz fürdés helyett! Télen azért néha jól esik egy forró fürdő kb. 50-70 l vízben. • Alacsonyra tedd a zuhanyrózsát, vagy fogd a kezedbe, így kevesebb víz folyik mellé! • A zuhanyozás ne tartson 5 percnél tovább! Mindezzel vizet és energiát egyaránt megtakarítasz! Hajmosás esetén 1-2 perc plusz nem okoz gondot, fő a tisztaság. • A használt papírzsebkendőt a szemetesbe dobd, a WC-ben egy öblítésre kb. 10-20 liter víz folyik le! Ha teljesen papírból készült az a zsebkendő akkor mehet a komposztba vagy megszárítva a fatüzelésű kályha/kazán tűzterébe. • Készíts „vízféket” a WC tartályokba, így kevesebb víz fog fogyni! Egy műanyag palackot töltsetek meg vízzel, zárjátok le, és tegyétek bele a víztartályba! Az újabb WC-k kis hányada már tartalmaz Stop gombot is vagy van olyan amelyiknél vissza lehet nyomni a felhúzható gombot. • Zárd el a csapot, amíg a fogadat mosod! • A mosógépet mindig teljesen töltsd fel ruhákkal. Válogasd szét a fehér és színes ruhákat! • Csak a legmakacsabb szennyeződések ellen használj mosóport! Ne dőlj be a reklámoknak! Az általános szennyes (átizzadt póló, zokni stb.) nagyon kevés mosószerrel vagy mosószódával, sőt akár egyszerű vizes öblítéssel is megtisztul! A mosószóda a vízkőképződés ellen is hatásos! • A fürdővizet hasznosítsd újra, töltsd bele a mosógépbe, használd WC-öblítésre! • Szerelj levegőadagolót (víztakarékos perlátor) a csapokra, zuhanyfejekre otthon. Így kevesebb vízzel is elérhető ugyanolyan mosó hatás. A levegős vízzel nem könnyebb a kézmosás, de egyébként hasznos. • Folyékonyszappan-adagolókra szerelj habosítót (vagy eleve ilyet szerezz be), így nem fogtok feleslegesen sok szappant nyomni a kezetekre (és juttatni a vízbe aztán). Egy háziszappan mindenre elég, a többi makacs szennyeződéshez ott van a glicerines kéztisztító krém. • Ha meg tudod oldani, használj alomszéket! (itt olvashatsz róla) A talajerő-utánpótlás (trágyázás) legtermészetesebb módja is ezzel valósítható meg. Vagy kertes házaknál egyszerű komposzt WC-t. A konyhában: • Mosogatáskor félig töltsd vízzel a mosogatót, ebben öblítsd az edényeket! • Ne mosogass folyóvízzel! Kivéve az öblítést, ott jól jöhet. • A gyümölcsöt tálban, vagy a mosogatóban mosd meg, ne folyó vízben! • A gyümölcs-zöldségmosáshoz használt vizet használd öntözésre! • Teafőzésnél csak annyi vizet forralj föl, amennyit meg is iszol. Gáztűzhellyel melegíts mindig, mert az hatékonyabb és olcsóbb a mikrónál. • A zöldségeket kevés vízben párold meg! • Igyál csapvizet ásványvíz helyett! Az állni hagyott csapvízből kiszellőzik a klór. Ígyál szűrt vizet. • Használj fedőt, így nem kell utántölteni az elforrt vizet! Illetve kevesebb energia szökik el. A kukta használata még nagyobb hatékonyságot és rövidebb főzési időt jelent. • Étkezés után töröld ki a tányérod kenyérrel. Később szennyeződik majd el a mosogatóvíz, így ritkábban kell cserélni.

Élelmiszer-fogyasztási lábnyom csökkentése

• Nagy tételben és nagy kiszerelésben vásárolj, ha tartós élelmiszert veszel! • Vegyél helyben termelt gyümölcsöt, zöldséget! Vagy termeld meg magadnak, ha teheted. • Tervezd meg előre a heti étrendet, ne vásárolj felesleget! A tartósabb élelmekre és a háztájira ez nem vonatkozik. • Kerüld az impulzusvásárlást! Vásárolj bevásárlólistával, hogy ne vegyél felesleges dolgokat, vagy annyit, amennyi nem fogy el! Ez a műszaki és kényelmi eszközökre is vonatkozik. • Ne dobj ki ételmaradékot! Ha ehető, turbózd fel, készíts belőle mást! Vagy add oda kutyának, macskának, esetleg sertésnek ha van. • Fogyaszd el az ételt, mielőtt megromlik! • Ne vegyél egyenként csomagolt élelmiszereket! • Hasznosítsd újra a műanyag palackokat, vagy csak visszaválthatót vegyél! • Hazai élelmiszereket vásárolj! A szállítás lábnyoma nagyon nagy!?(„Ökomangó az a mangó, amit nem veszünk meg!”) Azaz keresd az 599-el kezdődő vonalkódú termékeket. • Vegyél részt a "szedd magad" akciókban! Illetve a Te Szedd szemétgyűjtés is szóba jöhet. • Termeld meg a saját zöldségedet, gyümölcsödet! (otthoni kiskertben, cserépben vagy akár közösségi kertben!) • Kérd meg a boltosodat, hogy legyen a boltban helyi áru, és azt jelölje meg! Ez legtöbbször maszek üzletek esetében működik. • Közvetlenül a termelőktől vásárolj termelői piacon! Ha épp vannak ilyen árusok. Inkább járj utána hogy hol laknak a közeli termelők és megbeszélés után akár helyben is megveheted az árut. Pl méhészek esetében ez működik. • Amikor csak lehet, friss élelmiszert vásárolj. Télen eltartható hazai gyümölcsöt vegyél, vagy befőttet, esetleg fagyasztottat, a külföldről behozott gyümölcs helyett! Télen nincs olyan, hogy friss zöldség-gyümölcs(kivéve a vegyszeres fóliás növényeket), de vannak minőségi osztályok. A hús árú, frissen őrölt liszt és abból sütött péktermékek vannak. • A kedvenc müzlidet magad állítsd össze a nyersanyagokból! Mi több, meg is aszalhatod hozzá házilag a gyümölcsöt. • Az évszaknak megfelelő gyümölcsöket vegyél! • Tartósítsd magad a szezonális gyümölcsöket (befőzés, aszalás, szárítás stb.)! • Ne szokj rá a kávé, a tea, a kakaó, csokoládé rendszeres fogyasztására! Ha mégis veszel ilyet, méltányos kereskedelemből származót vásárolj. Ez drágább, de éppen azért, mert nem „bérrabszolgákkal” termeltetik meg a harmadik világban. (Sajnos az általános kereskedelemben kaphatókat igen.) Viszont a fair kávét is messziről szállítják. Lehet nyugodtan teázni a magunk szedte teafüvekkel. • Helyezkedj mélyebbre a táplálékláncokon! A húsfogyasztás lábnyoma nagyon nagy, és átlagban rengeteg húst eszünk, ami nem is egészséges! Sokan vállalják, hogy csak hétvégén, vagy ünnepeken esznek hústartalmú ételeket, ők a „hétköznapi vegetáriánusok”. A teljes értékű fehérje- és vitaminbevitelre viszont figyelni kell! Évente 1-2 sertést felnevelni és levágni vidéki családoknak még nem a világvége és bizonyos konyhai maradékokat illetve a kert melléktermékeit is megeszik. • Még kisebb lábnyomot jelent a teljes vegetáriánus életmód. A teljes értékű fehérje- és vitaminbevitelre viszont ilyenkor még jobban figyelni kell! • Amikor mégis húst fogyasztasz, igyekezz legeltetésből vagy vadászatból származó húst beszerezni. Ennek környezetterhelése sokszor kisebb lehet még olyan növényi táplálékoknál is, amelyek intenzív monokultúrás termesztésből származnak. Vidéki gazdálodásokban még van erre néhány élő példa.

Hulladék-lábnyom csökkentése

• Gyűjtsd szelektíven a papír, üveg, alumínium és műanyag hulladékot! (Nem, nem öntik egybe úgyis…!) • Komposztáld a szerves hulladékot otthon, vagy kapcsolódj be közösségi komposztálásba! Komposztáló edényzetből ne használj műanyagot! Illetve nem kell hozzá feltétlen külön edényzet, csak egy árnyékos helyet kell találni a komposztnak, ott ahol éri az eső. • Ha csak teheted, vásárolj inkább újrahasznosított anyagból készült termékeket! (füzet, könyv, ajándéktárgyak, WC-papír stb. …) • Használd újra a csomagolást otthon! (töltsd meg a befőttes üveget, a zacskót stb.) • Ha vendégséget rendezel, ne eldobható edényt és evőeszközt használj! Ha otthon eldobható eszközökkel vedégelsz meg valakit, az árulkodik a lustaságodról is. • Alkoss valamit a használható hulladékból; neked is lehet alapanyag! Részesítsd előnyben a fa, fém és egyéb természetes anyagokat. Élelmiszer-hulladék • Csökkentsd a mennyiségét a szükségesre! • Az ehető maradékot használd fel újra, készíts belőle mást! Vagy a kutya is elfogaszthatja ha nincs más megoldás. Ráadásul jobb mint a kutyatáp. • Komposztáld a zöld hulladékot! Illetve keverhetsz bele hamut és állati eredető trágyát is. • Ha mégse tudsz lemondani a kávéról, komposztáld a zaccot, vagy takard vele a talajt. • Készíts listát vásárlás előtt, és ne vegyél meg mást, csak ami rajta van. • Gondolkozz, mielőtt vásárolsz: Tényleg kell ez nekem? Nem túlcsomagolt ez? Háztartási veszélyes hulladék • Próbálj olyan eszközöket használni, amelyek nem elemmel működnek! • Használj tölthető akkumulátorokat! • Gyűjtsd külön az ólomtartalmú elemeket, akkumulátorokat, és add le azokat a veszélyes hulladék gyűjtésekor, vagy az üzletekben található elemgyűjtőkben! • Vízzel hígítható festékeket használj az olajos festékek helyett! • Vízzel hígítható ragasztót használj! PL. akrill • Komposztálj a kertben, és ezt használd műtrágya helyett! • Természetbarát módon gyomtalaníts, és így védekezz az állati kártevők ellen is! • Gyorsan bomló, nem mérgező tisztítószereket használj! Hamulúgot, ecetet, háziszappant, szódabikarbónát, citromsavat és a többit. Még olcsóbb is mint a hagyományos vegyszerek. • Használj kevesebb vegyszert, kísérletezd ki, melyik a legkisebb mennyiség, ami elég! • Ne öntsd a használt olajat a lefolyóba! Gyűjtsd külön, add le veszélyeshulladék-gyűjtéskor vagy benzinkúton! Vagy készíts belőle olajlámpást, ami tökéletes hangolatjavító és helyettesíti a parafin gyertyát + az olajleadás logisztikájárt is megspórolod. • Ne öntsd ki a lejárt kozmetikumokat, tisztítószereket, tisztálkodási szereket! Add le a veszélyes hulladékkal! Vagy vásárolj bionom kozmetikumokat és/vagy készíts házi természetes kozmetikumokat. • A lejárt gyógyszereket vidd vissza a gyógyszertárba! Soha ne dobd ki a szemétbe! Erősítsd az immunredszered, meditálj/relaxálj rendszeresen, igyál sok vizet és C vitamint, egyél heti rendszerességgel diót, almát, mézet és nem fog kelleni majd annyi gyógyszer. • Használj tisztításhoz, mosáshoz, mosogatáshoz mosódiót, mosószódát, szódabikarbónát, ecetet, citromlevet, szappant! A mosódó Indiából érkezik, inkább a temetők környékén ősszel lehulló gesztenyét használd fel a mosáshoz. Az is ugyanolyan hatást képes kiváltani mint a mosódió. • Használj természetes tisztálkodási szereket, kozmetikumokat! (szódabikarbóna, ecet, szappan, kakaóvaj, olívaolaj, illóolajok…) Esetleg bionom termékeket, ha éppen nem tudsz házilag előállítani valamit. Papír hulladék • Textilzsebkendőt használj papírzsebkendő helyett! Különösen, ha nem vagy beteg. A textil zsebkendőből vegyél 2 tucatot legalább, hogy ne fogyj ki belőle egykönnyen. • Textiltörölközőt használj papír helyett! Pamut alapanyagút. • Ha lehet, textil szalvétát és pelenkát használj a papírból készült helyett! • Porcelán vagy üveg tányérokat használj a papírtányér/pohár helyett! • Az ablakokat nedves ruhával, vagy régi újságpapírral töröld le! Esetleg autó szélvédő mosó folyadékkal, ha van otthon. • Ne fehérített papírt használj! Kivéve fotók és fontosabb iratok esetén. • Az újságokat a szomszéddal oszd meg, többen is olvashatják! Havonta megjelenő magazinok a legjobbak ilyen téren. Tömör, lényegretörő és összeszedet tartalmakkal bírnak általában és az csak havi 1 db újságot jelent. • Járj könyvtárba! Ne csak internetezni, hanem érdekes könyvet is kölcsönözni! • A papír mindkét felére írj vagy nyomtass! Használj kis betűméretet, keskeny margót és kis sorközt! Alacsonyabb DPI és ECOprint beállítás a nyomtatók esetében. • Tegyél ki az ajtódra egy cédulát, hogy nem kéred a reklámújságokat! • Udvariasan utasítsd vissza a szórólapokat az utcán! Kivéve ha érdekel a téma és látod is értelmét. • Ne vásárolj feleslegesen csomagolt árukat! • Olyan termékeket vegyél, amelyek csomagolása újrahasznosított! • A felesleges újságpapírt gyűjtsd össze, és vidd el a papírgyűjtésre, hulladékátvevő telepre! Műanyag hulladék • Használd többször a műanyag flakonokat, dobozokat! Ahol csak teheted hanyagold a használatukat. Inkább vegyél üveges Piroska szörpöt(vagy hasonlót) aminek az üvegébe töltheszt majd házi szörpöt, házi paradicsomitalt vagy házi ecetet. • Ha üdítőt vásárolsz, minél nagyobb kiszerelésben vedd! Egy két literes kólásüveg sokkal kevesebb műanyag hulladékot jelent, mint 6 db 3,3 dl-es. Vagy készíts házi üdítőt. • A zacskós tejet válassz, mert kevésbé terheli a környezetet, mint a flakonos, vagy a dobozos! Vagy az újrshasznált PET palackba töltött házitejet is választthatod, így stílusosabb mégiscsak. • Töltsd újra az flakonokat! Hosszú ideig ne tárolj benne semmi folyadékot, mert kioldódik a műanyag bizonyos veszéles összetevője. • Ha bevásárolni mész, saját szatyrot vigyél, vagy használd fel többször, amiket kapsz, de legalább ne új műanyag szatyrokat használj! Csíkos táska(zsákszövetből), vászon táska. • Válassz műanyag helyett üveg csomagolást, amit többször lehet újrahasználni! Csak a kupakot kell időnként cserélni, az üveg eláll 100 évig is, csa össze ne törjön. • A csipszes zacskót nem lehet szelektálni (mert műanyagot és fémbevonatot is tartalmazó kompozit anyag). Ezt vedd figyelembe! A Nátrium glutamátos(ízfokozó) chipseket eleve kerülni kell. Üveg • Váltsd vissza a visszaválthatót! Az újratöltés energiatakarékosabb az újragyártásnál! Ha nem visszaválthatót veszel, akkor válaszd a csavarzáras üvegeket. • Töltsd újra otthon a befőttes üvegeket! • Ajándékozd el a befőttes üveget, ha nincs rá szükség, vagy vidd a piacra, ahol a termelők szívesen fogadják, újratöltik! Vahy előzetes egyeztetés után a termelő házához vigyed, mert nem mindegyikük van kinn a piacon mint árus. Fém hulladék • Válassz konzerv helyett üveges befőttet, dobozos üdítő helyett üvegbe palackozottat! Üvegből is a betétdíjasat válaszd, ha teheted. Ha van hozzá kedved és tapasztalatod, akkor építhetsz a mindehol fellelhatő alumíniom sörös dobozokból sörkollektort, mert jó az például az aszalóhoz vagy átmeneti időszakban a ház fűtéséhez. Egyéb • Nyugodtan vásárolj használt bútort, ruhát, szerszámot stb., ha jó állapotú! A bolhapiac és az aukciós/apróhirdetéses oldalak igazi kincsesbányát rejtenek ilyen téren. • Ne adj felesleges ajándékot! Adj tartós háztáji terméket vagy pénzt. • Mielőtt kidobnál valamit, gondold át, valakinek nincs-e szüksége az adott dologra. Vagy nem-e tudod magad újrahasznosítani. • Adj élményt ajándékba! (pl. adj színházjegyet, szervezz pikniket a barátaival stb.) Vagy egy othhon rendezett vetélkedőt/versenyt/szórakozást. • Használd a kölcsönzőket és újarelosztó intézményeket (bababörze, ökoteregetés stb.), ahol a feleslegessé vált, de használható árucikkek új gazdára lelhetnek! A bolhapiac is megeflel ilyen célra. 600.000 Ft/év(2016) bevételig adómentes a megunt tárgyak eladása. • Csereberélj ruhát, könyvet, használati tárgyat! Szervezz cserebulit! Ajánljadd a már általad kiolvasott könyvet, megnézett DVD-t kölcsönadásra. • Általános szabály, hogy ha valami elromlik, igyekezz megjavítani vagy megjavíttatni ahelyett, hogy újat vennél. Az új legyártása és a régi hulladékként való elnyeletése sokkal nagyobb környezetterhelést jelent, mint amennyire a javítás fáradsága terhel téged. Ráadásul utóbbiból sokat tanulhatsz is. Alapmű a McGyver tv sorozat.

Az energiafelhasználási lábnyom csökkentése

• A házad körül a fák és a bokrok védenek a zajtól, az erős fénytől, a melegtől és a széltől. Illetve vonzzák az élővilág különféle tagjait, pl. énekesmadarak. • Éjszakára vedd lentebb a fűtést, ezzel csökkented a szoba hőmérsékletét és az energiafogyasztást! Télen 17 Celsius fok az optimális hálószoba hőmérséklet éjszakára. • Télen vegyél fel még egy pulcsit, ha hűvös van, ne a fűtést tekerd maximumra! Télen eleve pulóverben kéne lenni a lakásban. • Egy fokkal alacsonyabb hőmérsékletre állítsd a fűtést, ezzel 5% energiát takaríthatsz meg! • Cseréld, vagy tisztítsd rendszeresen a kazán szűrőjét! A régi kazánokban nincs semmiféle szűrő. Inkább tisztítsd meg a kényényt egy erre a célra szolgáló drótkefével, ellenőrizd hogy füstcső tiszta, nem kap fals levegőt és hogy elegendő friss levegőt kap a szabadból a kazán. • Légkondi helyett árnyékolj! Esetleg kútklíma szóba jöhet még. • Ha már légkondicionáló berendezést használsz, tisztítsd vagy cseréld a szűrőjét előírás szerint, hogy ne csökkenjen a hatásfoka. Illetve a kórokozók is megtelepedhetnek a szűrőben. • Kapcsold le a lámpát, ha nincs rá szükséged! (Akkor is, ha energiatakarékos!!!) • Használd a természetes fényt, amíg csak lehet! • Töröld le az izzókról a port! • Használj energiatakarékos izzókat! Led alapú fényforrásokat. • Húzd ki a konnektorból a nem használt elektromos berendezéseket. A TV, HiFi, laptopadapter sokszor akkor is fogyaszt áramot (standby üzemmód), ha nincs bekapcsolva! Az áramtalanítás egyszerűbb, ha kapcsolós elosztókat használsz. A kapcsolós elosztó jó minőségű legyen, ne olyan amelyiknél idővel eltörik a kapcsoló. • Télen rövid ideig szellőztess, ne tartsd nyitva az ajtókat, ablakokat! Ne tartsd nyitva az ablakokat 4-5 percnél tovább. • A radiátorok mögé tegyél hővisszaverő fóliát, erre jó lehet az alufólia is. Ettől jobb lesz a fűtés hatásfoka, hisz így nem a fal, hanem a szobalevegő melegszik. Az alufóliát rögzítsd/ragaszd fel egy kartonpapír lapra, így nem lesz direkt kapcsolat a fólia és a fal között. • Szigeteld le jól az ajtókat és az ablakokat, így nem szökik ki a meleg! Gumi és szivacs alapú szigetelőcsík. • Szigeteld a melegvízcsöveket és a melegvíztárolót! Házi megoldás az összegyűrt papír + alufólia kombináció, az egerekre tessék figyelni! • Nyáron éjszaka nyisd ki az ablakokat, hogy lehűljön a lakás, nappal zárd ki a meleg levegőt! A nyári melegben le kell húzni a redőnyt, becsukni a spalettát és ahuzatot visszaszorítani. • Nyáron tartsd behúzva a függönyt, tartsd kint a meleget! Télen ne lógjon rá a függöny a fűtőtestre, mert kivezeti a meleg levegőt az ablaktáblához, ami ott lehűl! Télen is legyen behúzva függüny, de nelógjon rá a fűtőtestre, hanem mögé herüljön. • A szabadban szárítsd a ruháidat, amikor csak lehet! • Ha választhatsz, ne tartályos vízmelegítőt használj, hanem átfolyós rendszerűt, így csak akkor melegszik a víz, amikor éppen használod. Kivéve a fatüzelésű bojler. • Csak olyan magas hőmérsékletűre melegítsd a fürdővizet, amihez nem kell aztán hideg vizet keverni – felesleges energiaveszteséggel. Illetve várj amíg átveszi a kád a meleget, ez különösen öntöttvas kádaknál lényeges! • Gyakrabban jégtelenítsd a mélyhűtőt! A vastag jégréteg szigeteli a belső terét, ami miatt több energiával tudja csak lehűteni azt. A régi hűtőszekrények némelyikét is jégteleníteni kell, illetve ezeknél már a szigeteléseket is ellenőrizni kell és azt hogy nem-e szökött el a gáz(a folyamatos működés esetleg erre utalhat). • Tisztítsd meg a hűtőszekrény hátsó rácsát, így hatékonyabban működik majd! • Tartsd lehetőleg teli a hűtőt, ne üresen menjen. (Ajtónyitáskor a sok cucc tartja a hideget, míg ha csak a levegő hideg bent, az ajtónyitáskor „kifolyik”, mivel sűrűbb a szobainál.) Illetve tekerd lejjebb a hőmérsékszabályzót a 2-es fokozat környékére. • Házi jégverem - a téli fagyok idején kiválóan alkalmazható ötlet! Tölts meg egy pár PET-palackot vízzel, tedd ki őket éjszakára a küszöbre, reggel pedig tedd be az áramtalanított hűtőbe. (Legtöbbször a hűtőszekrény fogyasztja a legtöbb áramot egy háztartásban.) Lehet igazi jégvermet/pincét is készíteni, persze az nem kis munka. • Állítsd energiatakarékos üzemmódra a laptopod! Illetve használj minnél kevesebb háttérben futó szolgáltatást és alkalmazd az energiatakarékos beállításokat a TV-n, a számítógépen, a monitornál és az okos eszközöknél is, ha van ilyen. • Mosd a ruhákat alacsonyabb hőfokon – a mosógép a fűtésre fordítja a legtöbb energiát. Vagy önts bele nyáron egy napmelengette fekete edényből előmelegített vizet a mosógépbe. Egyéb szempontok • Ne sózd az utat hó ellen télen! Létezik környezetbarát síkosságmentesítő oldat, kőzúzalék vagy fűrészpor is. Fahamu vagy éppen egyszerű homok, ami kéznél van. A só megöli az élőlényeket. • Tűrd meg a lakásban a pókokat – természetes szúnyog- és légyirtók! A poros pókhálókat szedd le néha és légycsapóval csaphatsz neki egy kis plusz eleséget is amikor sok a rovar benn a lakásban. • Állj ellen a kísértésnek és ne akard az összes legfrissebb kütyüt beszerezni. Gyakorlatilag nincsen méltányos kereskedelemből származó elektronikai eszköz! Pláne a túlárazott és "túlokosított" eszközöket kerüld el, mert azok leginkább a figyelmedet próbálják elterelni a valódi feladatoktól. • Keresd az erőszakmentes árukat! Ismerd és kerüld a gyerekmunkáért, környezetkárosításért, szükségtelen állatkísérletért bojkott alatt lévő cégeket! • Olvasgasd sokat ezt a listát, ültesd el másokban is a kislábnyomos életmód gondolatát! :) Elsődlegesen ne a CO2(növények tápláléka) gáz szintje miatt aggódj, hanem a pazarlás, a sok vegyszer és felesleges adalék miatt ami be akar hálózni mindenkit. Ezeket a tényezőket kell inkább visszaszorítani.

Remélem segítettem!

Milán |

Eltűnt a tördelés, hogy miért? Na mindegy, a lényeg benne maradt. :)

Hozzászólok

A szöveg formázásához markdownt használhatsz.
  • {{kw}}