Beparáztattak a huncut zöldek a bolti zöldségen leselkedő méreganyagokkal és a minőségi éhezéssel? Jól tették.
De mit tegyen a szegény ember, aki függetleníteni szeretné magát az egyenzöldségipartól? Két dolgot mindenképp tehet: vásároljon termelői piacon Mari nénitől (aki vélhetőleg nem nyomul peszticidekkel és nitrátosvödrökkel hátul a veteményben), vagy kertészkedjen otthon, és termelje meg magának az elfogyasztott zöldség legalább egy részét. Garantáltan vegyszer nélkül, és termőtalajban. De hova nyúljon az, akinek nincs kertje, csak egy erkélye? Vagy erkélye sincs, csak ablaka?
Nos, még utóbbiaknál is mutatós és különleges szobadíszekké válhatnak a FEJJEL LEFELÉ NEVELT NÖVÉNYEK! Összegyűjtöttem róluk néhány magyar nyelvű linket. Szerintem szupercsalafinta jóság, érdemes terjeszteni! :)
Nyárasdy Rita blogján két cikk is foglalkozik az ötlettel. Ezt átvette Ivád község honlapja is, ahol egy amerikai videót is meghivatkoznak az ügyben. Végül pedig ugyancsak videón tekinthető meg a lakótelepi magyar leleményesség szép példája, mikor is anyuka és apuka fillérekből kivitelezik a délies panelerkélyen a paradicsomkertet, miközben már-már indokolatlan, vágatlan részletességgel tárul a kevésbé ügyes kezűek elé is a knowhow! És még a hulladékhasznosításra is pozitív példa! Bravissimo!
Persze nem csak paradicsom termelhető így.
S végül ha van kerted, akkor is gondold meg a lehetőséget! Emeletesítheted a kertedet, s a felső szintet nem kell kapálni, gyomlálni, csigától félteni, és ha kiderül, hogy rossz helyre tetted, fogod, és átakasztod! Ha pedig ügyes vagy, az öntözési vízveszteséged is nullához tart az emeleten, ami pedig már egészen forradalmi! :)
A WWF honlapjának interaktív felületén a világ országainak egy főre jutó ökológiai lábnyomát hasonlíthatod össze szén-dioxid, legelőhasználat, erdőhasználat, halászat, szántóföldek és beépített területek szerinti bontásban, 2007-es adatok alapján. Bár a legutóbbi gazdasági világválság hatásai még nyilván nem íródtak rá az adatokra, az erőviszonyokat jól tükrözi. Meg lehet nézni, hogy a szélsőségesen pazarló Egyesült Arab Emirátusok és a sereghajtó Kelet-Timor között hol foglalnak helyet a világ és Európa nagykutyái, a szomszédok, és hazánk.
Inspiráló cikk jelent meg a napokban Debrencenből egy leleményes kerttulajdonos újításáról. Két élelmiszertermelési stratégia hátulütőiből előnyt kovácsolva egy kevés haltáp és némi elektromos áram segítségével megtermeli a zöldséget és a halat családja számára a kertje végében, ráadásul minimális munkával. Olvassátok el!
Ez egy 2008-as post, de szerintem még mindig érdekes. Annak keretében került a viridisre, hogy egy megszünő másik blogomról átemelem ide amit még érdemesnek itélek.
Az Ophredrys genusban két fűsikló faj van, az érdes fűsikló (O. aestivus) és a sima fűsikló (O. vernalis). Régebben a sima fűsiklót Lioptelis vernalisnak hívták.
Ez egy 2008-as post, de szerintem még mindig érdekes. Annak keretében került a viridisre, hogy egy megszünő másik blogomról átemelem ide amit még érdemesnek itélek.
A szürke mókusok Észak-Amerikából települtek be Európába, ahol nagyobbak és erősebbek révén kiszorítással fenyegetik a közönséges mókust.
Közönséges mókusból nagyából kétszázezer példány él most Angliában, míg a szürke mókusból több, mint 5 millió. Ezért a DEFRA megbízásából kétéves kormányprogramot indítanak egy a mókusok számára készülő orális fogamzásgátló fejlesztésére. A legnagyobb kihívás az, hogy olyan csalit fejlesszenek ki, amelyet a szürke mókusok teljes egészében megesznek, hogy más állatoknak ne jusson belőle.
A szürke mókus egyébként nem csak a közönséges mókusokat veszélyeztetni, hanem fészekrabló révén jelentős pusztítást végez az énekesmadarak között, átrágja az elektromos kábeleket, lerágja a fákról a kérget, így károsítva az erdőket, gyümölcsösöket.
A varjak képesek igen bonyolult műveleteket elsajátítani, pl. diók feltöréséhez igénybe veszik autók segítségét. Nem csak az autó elé pakolják a cuccot, de az evésre és az újabb adag lerakására várnak addig, míg a lámpa pirosra nem vált. Ezen felbuzdulva Joshua Klein épített egy automatát, ami pénzért cserébe mogyorót ad. Varjaknak.
Nem elgondolkodtató, hogy a földművesnek vagy robotban kell görnyednie a terményeiért, vagy el kell mérgeznie a fördjét a legkülönfélébb műtrágyákkal és peszticidekkel, miközben odakint az erdő nulla emberi munkával, nulla műtrágyával és mindenféle vegyszer nélkül pazar sokféleségben, egyensúlyban és jeles "hozamokkal" burjánzik?
Ez számomra a kulcsgondolata a felvillanyozó BBC kisfilmnek, A jövő farmjának. Két apró szépséghibája van csupán, egyik, hogy egyértelműen küszöbön állónak tekinti az olajcsúcs nyomán keletkező energiaválságot, noha e közelség (sajnos...?) vitatható, másik hogy három perccel hosszabb, mint a 45 perces tanórák, ezért kényelmetlen a vetítése iskolában...
Hogyan segíthetnek a városok a jövőnk megóvásában? Alex Steffen bemutat néhány olyan zöld projektet, amely a szomszédok együttműködésén alapul, és amely kiterjeszti a lehetőségeinket a dolgok eléréséhez és ugyanakkor csökkenti a kocsiban töltött időt.
Síelés közben sokan szemetelnek, és még csak észre sem vesszük, mert befedi a hó. Tavaszig...
Erre, illetve a szemétszedés fontosságára próbálta felhívni a Mountain Riders nevű francia szervezet a vásárlók figyelmét egy érdekes kampánnyal: a hegyekben gyűjtött szemetet bezacskózták, és élelmiszerboltok mélyhűtőibe zárták.
A húsevés árnyékos oldaláról azelőtt csak bugyuta vegetáriánus propagandaanyagokban olvastam olykor. Ezért lepett meg, amikor egy egészen váratlan vonalon, a saját magam környezeti nevelői praxisában kellet szembesülnöm azzal, hogy nem csak súlyos igazságai vannak a vegáknak, de magam is hitelességi válságba jutok, ha nem vizsgálom felül bevett húsevési szokásaimat (értsd: kontrollálatlan húszabálás).
Megkeresett levélben egy kiváló egyetemi tanárom, Takács-Sánta András, és megkért, hogy segítsek terjeszteni az információt, miszerint tanfolyamot indít humánökológia (globális problémák, környezetvédelem, megoldási lehetőségek, egyszóval okos zöldség) témában, melyen nagyjából az egyetemi képzés anyagát mondja el, nyilván alkalmazkodva a látogatók előéletéhez.
Első kézből mondhatom, hogy Andrást a legsokoldalúbb és legegészségesebb szemléletű szakértőnek ismerem a témában, az általa közvetített ismeretanyag pedig szerintem igen színvonalas és kiegyensúlyozott, ami nem mindig mondható el sajnos a témában fellelhető információforrásokról! Emellett vele lehet vitatkozni és beszélgetni is, igen konstruktív módon, sőt, törekszik is mindig a hallgatóság aktivizálására. Amit én tudok a témában, azt nagy részt az ő révén tudom. Ezért nagyon ajánlom mindenkinek, hogy éljen a lehetőséggel, ha tud! A problematika igen akut, és az e téren helyesen kiművelt emberfők száma hatalmas fontossággal bír illetve fog bírni. Infók lentebb (önmagában is érdekes olvasmány).
Szembejött egy kezdeményezés, ami igazán megérdemli, hogy beszámoljak róla: http://laboros-beagle.blogspot.com/
Idézek kicsit az oldalról, aztán látogassatok el hozzájuk.
A gazdára váró laboros beaglek olyan tenyészetekben látják meg a napvilágot, ahol sorsuk már akkor eldől, mikor kis szemeiket még ki sem nyitották. Ők már akkor kísérleti célra tenyésztett állatok s kb. féléves koruk után különböző kutatóintézetekbe kerülnek. A mi beagle-jeink, akik számára gazdát keresünk, közülük kerülnek ki. Miután részt vettek valamilyen kísérletben, s azt szerencsésen túlélték, illetve nem járt boncolással, a törvény pedig tiltja újbóli felhasználásukat, itt következik a mi feladatunk, s mindazoké az állatbarátoké, akik úgy döntenek, hogy közülük választanak társat maguknak.
Alex Steffen a Worldchanging.com alapítója szerint az ökológiai lábnyom csökkentése életbevágóan fontos, főként manapság, amikor a nyugati szokások megjelennek a fejlődő országokban is.
Mindenki ismeri a vegetáriánus életmód melletti érveket, hogy jobb a környezetnek és az állatoknak, ám egy húsevő kultúrában nehéz változtatni. Graham Hillnek (ő a treehugger alapítója) azonban van egy hatékony és gyakorlatias javaslata...
Minden nap egész erdőket vágnak ki, többek között papírgyártáshoz. Ezt a papírt aztán sokan mindenféle értelmetlen nyomtatásokhoz használják. Ez ellen tehetünk az új WWF formátummal.
Rátaláltam a designboom versenyeire, ahol sok egyéb érdekesség mellett pályáznak mindenféle közvilágítási projectekkel is. Azt hiszem a következő időszakban többek között ezekből fogok szemezgetni, mert van pár szép, érdeks ötlet, sőt olyan is, ami szerintem akár működhet is.
Az első amit szeretnék megmutatni, az a spirál névre hallgat, szélenergia működteti.
Az USA Haditengerészete egy olyan előretolt harctámaszpontot telepített, amely kizárólag csak megújuló energiára és energiatakarékos megoldásokra támaszkodik. A vállalkozás célja megtudni, hogy a megújuló energia a durva harci körülmények között is megoldást jelent-e?
Mindig örömmel veszem, ha valami olyasmiről olvasok amit korábbam egy scifiben már érdekesnek találtam. Most Asimov acélvárosaihoz kerültünk egy kicsit közelebb.
Matthew Fromboluti is pályázik az eVolo "A jövő felhőkarcolói" című versenyén. Egy épülettel, ami egészen a tengerszinig ér.
Itt a szilvaszezon. Ha Te is befőzésre készülsz, és szívesen szednéd saját magad a lekvárnak, befőttnek, aszalnivalót, a szokolyai bio szilvásunk rád vár!
Justin Rowlattot rábeszélték, hogy próbáljon meg környezettudatosan élni, és erről tudósítson. 2006-ban eladta hát autóját és megküzdött a feladattal, most pedig cikkében felveti, hogy az autók környezetbarátabbak a tömegközlekedési eszközöknél.
Persze a gondolatmenet könnyen megbuktatható, amire ő maga is felhívja a figyelmet, azért érdemes elovasni, mert érdekes.
