Regisztáció

12 állítás az olajcsúcsról: Miért nem valósultak meg a 10 évvel ezelőtti sötét jóslatok és miért vagyunk mégis bajban?

twentydigitcombination |

Lejárt lemez és vaklárma, vagy továbbra is az egyik olyan kulcstényező, amely gazdaságunk működésének alapjait kérdőjelezi meg? Amikor mindezt írom, alig 30 dollár fölött jár az olaj ára, ami felületes szemlélőben könnyen keltheti azt a képzetet, hogy nincs itt semmi gond. Különösen, hogy a sokak által várt petro-apokalipszis csak nem akar eljönni. Akkor most mi is van?

Ökologikus pop

twentydigitcombination |

Régen terveztem egy ilyet, most végre volt időm összeszedni: dalok az ökológiai válság különböző aspektusairól műfajtól, korszaktól függetlenül. A merítés teljesen szubjektív és persze a sorrendnek nincs semmi jelentősége. Íme!

Bastille – Pompeii (2013)

A brit zenekar 2013-as nagy slágeréről, amely a rómaiak füstbe és bűnökbe fulladó városának végzetétéről szól, nehéz elképzelni, hogy ne volna egy átvittebb jelentése az ökológiai válságba fulladó modern civilizációra nézve. Lehull a por, de ha behunyod a szemed, majdnem olyan mintha semmi nem változott volna, nem? Hogy legyek így optimista, kérdezi az énekes a refrén végén. A dal a 2015. évi Föld Napja hivatalos trailerének is háttérzenéje volt.

Ajánló (VIII.) - 2016/02.

twentydigitcombination |

Folytatódik a cikkajánló, kicsit áramvonalasabban, hogy ne fektessek bele túlzottan nagy energiát, de mégis összegyűjtsek elolvasni, megnézni, meghallgatni érdemes tartalmakat, szóval egyensúlyban legyen az EROI. :-) Hátrébb lesznek régebbi, régóta nálam hányódó, nem kevésbé érdekes linkek is.

A nagy nettóenergia-vita (3/3.): Energetikai átmenet, de merrefelé?

twentydigitcombination |

Cikksorozatunk első részében szerzőnk, aki hangsúlyozottan nem mérnök, ámde tisztábban szeretne látni, bemutatta a nettó energia (EROI) fogalmát, azaz az energiatermelési folyamatba bevitt, majd onnan kinyert energia arányának mutatószámát és annak jelentőségét. A második részben a napelemes technológiák nettó energiakihozataláról szóló, igen éles vitákat kiváltó tanulmányt jártuk körbe, megmutatva, hogy semmi nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Egyes kutatók, így Pedro Prieto és Charles Hall a napelemek (és más megújulók) alacsony EROI-jára mutatnak rá, azzal érvelve, hogy emiatt ezek nem lehetnek elegendőek a modern társadalom fenntartásához. Mások – mint az idézett Marco Raugei - megkérdőjelezik e következtetéseket, rámutatva a fosszilis és megújuló energia technológiák összehasonlításának nehézségeire. A harmadik, befejező részben az energetikai átmenetről lesz szó. Merthogy egy napon (újból) 100%-ban megújuló energiaforrásokat fogunk használni. Nem (csak) azért, mert ez környezetvédelmi szempontból kívánatos, hanem mert az erőforrások kimerülése miatt nem is lesz más választásunk. Kérdés, hogy ez miként valósul meg.

A civilizáción túl

biloba |

Aki ismeri és szereti Daniel Quinn írásait (Izmael trilógia), az minden bizonnyal A civilizáción túl című könyvében sem fog csalódni. Sőt. Talán éppen ez a könyv lesz az, amiből erőt meríthet, hogy valóban van kiút a civilizáció csapdájából, valóban mindannyiunknak lehetősége van tenni valamit, méghozzá a nélkül, hogy remeteségbe vonulnánk, hogy fel kellene adnunk bármi fontosat is az életből.

A nagyra nőtt gyerekek és a párhuzamos valóságok

twentydigitcombination |

A nagyra nőtt gyerekek köztünk élnek. Mi élünk nagyra nőtt gyerekek között.
A nagyra nőtt gyerek onnan ismerszik meg, hogy biológiai értelemben már nem gyerek, ámde továbbra is meggyőződése, hogy a világ az ő homokozója és bőségszaruja.
A nagyra nőtt gyerek egy elaggott kor elaggott ideológiája szerint működik. Nem feltétlen meggyőződésből, egyszerűen a fogyasztói létet tekinti alapértelmezettnek.

Mit nézz ma este TV helyett? - Tárgyaink története és társaik krónikája

felician |

Annie Leonard kisfilmjei

Ha vannak üzenetek, amely minden általam ismertnél világosabban, rendszerszintűbben, szórakoztatóbban, és főleg rövidebben segít átlátni, mi is a gond fenntarthatatlan világunkkal, és mi lenne a megoldás útja, azok Annie Leonard animációs kisfilmjei bizonyos dolgok történeteiről.

Mivel ha jól látom, a világháló magyar tartományában nincs összefoglaló ajánló e kisfilmekhez, itt az idő, hogy mégis legyen:

A nyugati világ szabadságának ábrándja

Pauló Gergő |

Szabadság-szobor

A nyugati, ún. fejlett országok jellemző alapérteke a SZABADSÁG. A szabadság, olyan értelemben, hogy az emberek többsége egyértelműen pozitívan értékeli, ha minél több minden szabadságában áll, minél több mindenről dönthet, minél több mindenre van lehetősége. Ez praktikusan azt jelenti, hogy majd mindenki úgy gondolja, hogy őt mindentől és mindenkitől függetlenül megilleti a jog, hogy eldöntse, mit vásárol, milyen házban lakik, hol szeretne dolgozni, hogyan közlekedik, mit kezd a saját tulajdonával, hová megy nyaralni, melyik étteremben eszik, milyen háziállatot tart otthon, stb. stb. Nem sorolom el, hogy mi mindenről gondoljuk azt, hogy jogunk van hozzá, nyilván mindenki szép hosszú listát tudna erről összeállítani. Elég csak annyi, hogy az adott ország törvényeink betartása mellett és anyagi lehetőségeinkhez mérten nagyon szeretjük, ha szabadságunkban áll a lehető legtöbb, saját életünkkel kapcsolatos döntést meghozni. Sőt, kikérjük magunknak, ha valaki ezekbe a "magánügyekbe" ismeretlenként beleszól.

„Társadalmi felelősségvállalás”

HorvathEdit |

Élményeim, tapasztalataim az Osztrák Katolikus Szociális Akadémia kurzusáról

Közel két évvel ezelőtt lehetőségem nyílt az Osztrák Katolikus Szociális Akadémia által szervezett felnőttképzésre jelentkezni. Számomra már önmagában a jelentkezés is a komfortzónámból való kilépést jelentette, mivel nagyon rövid idő állt rendelkezésemre a döntéshez, viszont én szeretek hosszasan fontolgatni, mérlegelni, mielőtt igent mondok pl. egy két éves kurzusra. A képzésről közvetve a Faludi Ferenc Akadémiától, míg közvetlenül a jezsuita öregdiákok levelezőlistáján értesültem. Visszagondolva nagyon örülök, hogy igent mondtam. Tapasztalataimról és élményeimről az alábbiakban olvasható egy rövid összefoglaló, amelyet a többi résztvevő „vallomásaival” színesítek, kérésükre azonban csak anonim módon. Kis közvélemény-kutatást végeztem a körükben azzal a céllal, hogy megtudjam, rájuk milyen hatással volt a tanfolyam.

Frissebb postokÖregebb postok